fils de l’artiste.
“…csodálkoztunk, hogyan fognak a mi tepsijeink
és ibrikeink embert ölni…”
(Meša Selimović).
minden réztárgyat összeszedtek.
akkor hátul—a klotyóban—
sorban erőszakolták meg.
utána fogvacogva kerültük őt,
az udvar közepén, a járdán—
vagy ahol épp rájött—
ott végezte a dolgát.
akkor vitték el a bilimet,
amit én is szívesebben
használtam volna sisaknak.
egyikük barackot nyomott a fejemre:
kinőtt ez a gyerek rég a biliből!
mégis sírva fakadtam,
noha büszke voltam arra,
hogy a dolgom végezni
már nekem is hátra kell járnom,
a kis sámlival a hónom alatt—
Tetszik a "fils de l'artiste"?