louis-auguste cézanne.
két vonás szünetében—
a sapkától a cipőig—
órákon át rajta
a szemét tornáztatja.
oda-vissza,
ahogy szobormereven ő betűzgeti
utolsó sorait egy vezércikknek.
a keresztbe tett lába is belezsibbad,
és konyul a paksaméta a kezében.
orrától tovább most nem kell látnia—
a nagybetűs igazságot.
szemének fényét csak
eltakarná az okuláré.
mereszti—majd beledugva orrát
a sorok közé,mint ujját a kisdiák.
Tetszik a "louis-auguste cézanne"?