🔊 Olvasd/Ne olvasd

karácsonyi énekben.
a fiú már akkor csúszkált a burkon.
sót kell majd szórni— gondolja—a jégre.
a fa a fénycsóva fölött elnézve,
szorosabbra húzta nyakán a hurkot.

IGEN NAGY ÖRÖMMEL ÖRVENDEZÉNEK,
akadt bőven arany tömjén és mirha.
szemébe villan a csóvás csillag.
hajlított bot kéznél is és sötétben,

igazolványt tapogat ki, sőt egyéb
iratot, szivart, tollat a mellzsebben.

majd gyertyát gyújtok— gondolja—este.
a lánnyal akkor a fiú már beszélt.

csúszkált s talán a pillanatra vár,
csak a hó, ami olvad a haján—

(kiscelli köz)