Ãtéletnapi köszöntÅ‘.
Nagy Abonyi Saroltának.
szűri a napfényt a mocskos üveg,
tétlenül—mert ülhetsz—ez a tünet.
annak, ki arcunkba taknyot tüsszent,
kell vagy lélegzetvételnyi szünet.
van, aki nem tűrhet kisebb ügyet
szó nélkül, de megrontja a szüzet.
könny, s vér helyett ontsunk tán betűket,
szamárfülön fogva füzetünket?
ki tudja, hasznot mióta űznek:
nem volt mindig naptár, tinta, füzet,
magzat ellen használt, steril küret,
poéta se tisztÃt tollal fület!
Ãtéletnap legyen mégis ünnep!
levet tövissel majd összeszűrhess—
(wudersch)
Tetszik az "Ãtéletnapi köszöntÅ‘"?