védőbeszéd

védőbeszéd.

Molnár V. Zoltánnak.

bolond—mondd—ki fűbe harapni akar?
tengely körül, ha forog a szélkakas—
fejek, míg kidülledt szemmel harapnak
az üzletekben a rozsdás kampókba?

a hold segített—vallják—a világra,
valahogy úgy, mint dagályt az apályra.
mögöttem csak ezt susogják, amint fúj—
a világ két felén mégse alkonyul.

s költik— a levelek magukba gyúlnak
nedvesen Å‘sszel, ha halomba hullnak.
ezt maga a vak is könnyen belátja,
a széllel szemben hugyozva a fának.

nincs szükség ahhoz több alkonyatra, a
csillagok hogy bennem is kigyúljanak—

(kiscelli köz)



Tetszik a "védőbeszéd"?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.