🔊 Olvasd/Ne olvasd

hattyúdal lédának.
vagyunk sokan, mint egyedül isten,
ki ágyban pihen, míg szól a harang—
bennünk ha méreg forr is, vagy harag,

farkasszemet nézni vagy te igen!

hidd, hogy csak díszlet, hogy újra kényszer,
aktnak falon lenni, míg szög késztet.

bevezető híján árny nőtt, s ó táv
a forró aszfalt, de te csak most vagy,
hol majd gyűl, vagy szárad fel a tócsa,
utcán, hol fejemben még a hó áll.

hattyúként landoltál volna ott már.
a szél bár hajadat erősen fújja,
vagy mint istennek számtalan ujja:
fasor, padok, a parton és korlát—

(wudersch)