🔊 Olvasd/Ne olvasd

a szolga neve pedig.
a csoda hogyha jégen homloka
volna, ütnék léket most a bottal,

de arcát hosszabb pillantásokba
lassan, mártja, lassan, mint még soha,

újnak a sikolyt hallhasd, ha lobban.
és a kakas azonnal megszólal—

csönd ma sóhaj, és a könny is sótlan,
lesne hátra, hol a sötét, hogy vak,
önkéntelen simul a markolat—
alvadt folt az fülem helyén s porban—

kakasszóig rólad szólt itt álma,
szögnek lenni, s bújni ha kell zsákba.
akár árny vagy, akár hegyes dárda,
hever a gyepen, ahogy a párna—

(wudersch)