(a tél evangéliuma).
sótól kásás a hó, s taposástól
lenne távol. de Ãgy este, völgyben,
hullámzás közben befejeződve
részesÃt a város ragyogásból.
hiába zúg szmogban úgy mint méhkas:
bővül a mindenség és nincs létra.
fogak hogyha vásnak alma húsán,
azon, mit produkálhat hosszú ág,
tűnődve tán avarba most rúgnál,
ahogy léc fölé lőtt labda után?
ismét fák közt majd új hÃrrel sétálsz,
mikor hull a szirom, s majd ott lépsz,jársz
mezÃtláb, hol még vár a hó és vár
a hideg, hogy hűtse szÃved némán—
(wudersch)
Tetszik az "(a tél evangéliuma)"