1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel – összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival – a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZETBEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás.
p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.
(5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll – az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Közös művek
5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
(2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
Együttesen létrehozott művek
6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
(2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
Gyűjteményes mű
7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
(2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és kapcsolódó jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
(3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban
9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok – a személyhez fűződő és a vagyoni jogok – összessége.
(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.
(3) A vagyoni jogok – a (4)-(6) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet.
(4) A vagyoni jogok örökölhetők, róluk halál esetére rendelkezni lehet.
(5) A vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról egymás javára rendelkezhetnek.
(6) A vagyoni jogok a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. A jogszerző – a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában – a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet.
II. FEJEZETSZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK
A mű nyilvánosságra hozatala
10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
(2) A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni.
(3) A felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
(4) A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
11. § A szerző alapos okból, írásban visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására, továbbá nem akadályozza a vagyoni jogok átruházása esetén a jogszerzőt az átruházott vagyoni jogokon alapuló felhasználásban.
A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe.
A mű egységének védelme
13. § A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A személyhez fűződő jogok gyakorlása
14. § (1) A szerző halála után az e törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn (31. §) belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott – ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
(2) A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
15. § A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
15/A. § A szerzői jogi védelem alatt álló mű közérdekű adatként vagy közérdekből nyilvános adatként való megismerésére irányuló igényt a szerző személyhez fűződő jogainak védelme érdekében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylő által kívánt forma és mód helyett – az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőben – a mű közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részei megtekintésének lehetővé tételével is teljesítheti.
III. FEJEZETVAGYONI JOGOK
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok
16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
(2) A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is.
(3) A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
(4) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. Ha a törvény a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes.
(5) A törvényben meghatározott esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. A törvény kizárhatja az ilyen díjazásról való lemondás jogát; a szerző ilyen rendelkezés hiányában is csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le a díjazásról.
(6) Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni.
17. § A mű felhasználásának minősül különösen:
a) a többszörözés (18-19. §),
b) a terjesztés (23. §),
c) a nyilvános előadás (24-25. §),
d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §),
e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
f) az átdolgozás (29. §),
g) a kiállítás (69. §).
A többszörözés joga
18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mű anyagi hordozón való – közvetlen vagy közvetett – rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.
(2) A mű többszörözésének minősül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel előállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítés céljára való rögzítés, a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.
19. § (1) A zeneszerzők és a szövegírók a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneműveknek és zeneszövegeknek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részleteknek hangfelvételen való újabb többszörözésére és példányonkénti terjesztésére vonatkozó jogukat csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. Az engedélyre és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a hangfelvétel-előállítóval.
(2) Az átdolgozási jogra és e jog gyakorlására az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
20. § (1) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A díj megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az érintett művek, előadó-művészi teljesítmények, valamint filmek és hangfelvételeik esetében alkalmaznak-e a szerzői jog, illetve az ahhoz kapcsolódó jogok védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedést (95. §). A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezethez a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy – ha ez a korábbi – a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni. A jogdíj megfizetéséért az adott hordozó összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel.
(3) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:
a) az export céljából történő forgalomba hozatalra, továbbá
b) a kizárólag olyan készülékhez (pl. stúdióberendezéshez, diktafonhoz) használható kép- és hanghordozókra, amelyeket rendeltetésszerű felhasználás esetén nem használnak művek, előadóművészi teljesítmények, illetve hangfelvételek másolatainak magáncélú készítésére.
(4) Hanghordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg – negyvenöt százalék a zeneszerzőket és az írókat, harminc százalék az előadóművészeket, huszonöt százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Képhordozók esetében a befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg – tizenhárom százalék a filmelőállítókat, huszonkét százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, négy százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizenhat százalék a filmírókat, húsz százalék a zeneszerzőket és a zeneszöveg-írókat, valamint huszonöt százalék az előadóművészeket illeti meg.
(6) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjaknak azt a részét, amely az általa a felosztást illetően nem képviselt szerzőknek és szerzői jogi jogosultaknak, az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak jár, a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(7) A jogosultak díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
21. § (1) Az olyan művek szerzőit, valamint az olyan műveket kiadókat, amelyeket fénymásolással vagy más hasonló módon, papíron vagy más hasonló hordozón (a továbbiakban együtt: reprográfiával) többszöröznek, a magáncélú másolásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg. A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék esetében pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek, vagy – vámfizetési kötelezettség hiányában – egyetemlegesen a készüléket az országba behozó személynek és az azt belföldön először forgalomba hozó személynek kell a 20. § (2) bekezdésének harmadik mondatában meghatározott határidőn belül megfizetnie. A jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. E díjon felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltető is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat a közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni.
(2) Azoknak a készülékeknek a felsorolását, amelyek reprográfiára szolgálnak, külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben említett díjat a közös jogkezelő szervezet állapítja meg. A díj megállapításakor figyelembe kell venni különösen a készülék használati módját, teljesítményét, az ellenérték fejében történő üzemeltetés esetében pedig a működés helyét is.
(4) Az (1) bekezdésben említett díj mértéke legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék esetében pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.
(5) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki a készülék export céljából történő forgalomba hozatalára.
(6) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradt összegéből negyven százalék a kiadókat illeti meg. A fennmaradó hatvan százalékból a szakirodalmi, tudományos művek szerzőit huszonöt, a többi irodalmi mű szerzőit huszonöt, a képzőművészeket és a fotóművészeket tíz százalék illeti meg. A díjakat e felosztási arányok szerint a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek kell átutalni.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott felosztási arányokat akkor kell alkalmazni, ha az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg.
(8) A szerzők és a kiadók díjigényüket csak közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
22. § (1) Aki a 20. §-ban meghatározott üres kép- vagy hanghordozót, vagy a 21. §-ban meghatározott készüléket üzletszerűen gyárt, vámfizetési kötelezettség nélkül az országba behoz, vagy az így behozott hordozót először belföldi forgalomba hozza, illetve, aki ilyen kép- vagy hanghordozó vagy készülék behozatala miatt jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett, minden naptári hónap tizedik napjáig, de legkésőbb a 20. § (2) bekezdésében meghatározott fizetési határidőn belül köteles tájékoztatni a közös jogkezelő szervezetet a forgalomba hozott vagy behozott mennyiségről, továbbá a hordozó vagy a készülék fajtájáról. A közös jogkezelő szervezet további felvilágosítást kérhet a forgalomba hozatali adatokról és a beszerzési forrásokról; a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemeltetőtől pedig a megfelelő díj megállapításához szükséges adatok szolgáltatását kérheti.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott tájékoztatási, felvilágosítási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének – akár részleges – elmulasztása esetén az egyébként járó díjazáson felül, a közös jogkezelő szervezet többletköltségeinek fedezésére költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
A terjesztés joga
23. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
(2) A terjesztés magában foglalja különösen a műpéldány tulajdonjogának átruházását és a műpéldány bérbeadását, valamint a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát. A terjesztés jogának megsértését jelenti a mű jogsértéssel előállott példányának kereskedelmi céllal történő birtoklása is, ha a birtokos tudja vagy neki az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a példány jogsértéssel állt elő.
(3) A terjesztés joga kiterjed a mű egyes példányainak a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adására is. A hangfelvételben foglalt művek szerzői e jogukat a 78. § (2) bekezdésének megfelelően gyakorolhatják. A filmalkotások szerzői e jogukat szintén csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) A bérbeadással történő terjesztés joga az építészet, az iparművészet és az ipari tervezőművészet körében csak a tervekre vonatkozik.
(5) Ha a műpéldányt a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta, a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében – a bérbeadás, a haszonkölcsönbe adás és a behozatal joga kivételével – a továbbiakban nem gyakorolható.
(6) Ha a szerző a filmalkotásra vagy a hangfelvételben foglalt műre vonatkozó bérbeadási jogát a film vagy a hangfelvétel előállítójára ruházta, vagy egyébként engedélyezte számára e jog gyakorlását, a mű bérbeadással történő terjesztése ellenében továbbra is megfelelő díjazást követelhet a film vagy a hangfelvétel előállítójától. E díjról a szerző nem mondhat le, díjigényét azonban csak közös jogkezelő szervezet útján érvényesítheti.
23/A. § (1) A nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárakban haszonkölcsönzés útján terjesztett irodalmi művek és kottában rögzített zeneművek szerzőit a haszonkölcsönbe adásra tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.
(2) A díjat a közös jogkezelő szervezet az évenként megállapított jogdíjközleményében, a kultúráért felelős miniszter (e § alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) által felügyelt költségvetési fejezetben külön törvényi soron meghatározott összeg keretén belül állapítja meg.
(3) A szerzők díjigényüket csak közös jogkezelő szervezetük útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott művek példányainak a díj megállapításához és felosztásához szükséges azonosító adatairól és a haszonkölcsönzés céljára való kölcsönbeadásaik számáról a könyvtárak a közös jogkezelő szervezet, valamint a miniszter számára évente, a tárgyévet követő első naptári negyedév végéig adatot szolgáltatnak. A díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett könyvtárak körét külön jogszabály állapítja meg.
(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követőnaptári év november 1. napján esedékes.
A nyilvános előadás joga
24. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.
(2) Előadás különösen
a) a mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, így például a színpadi előadás, a hangverseny, a szavalóest, a felolvasás („élő előadás”);
b) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például a filmalkotás vetítése, a közönséghez közvetített vagy (műpéldányon) terjesztett mű hangszóróval való megszólaltatása, illetve képernyőn való megjelenítése.
(3) Nyilvános az előadás, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen vagy bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze.
25. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános előadásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) előadására.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben a tervezett felhasználást és a már megkezdett felhasználás megváltoztatását a felhasználó köteles az (1) bekezdésben említett közös jogkezelő szervezetnek előzetesen bejelenteni. Ez a szervezet a felhasználást a helyszínen ellenőrizheti.
(5) A személyes előadóművészi teljesítménnyel megvalósuló nyilvános előadás jogdíját – a vendéglátó-ipari zeneszolgáltatás jogdíja kivételével – az előadástól számított három napon belül kell megfizetni. Egyéb esetekben a díjfizetéssel legalább negyedéves időszakra – ennél rövidebb idényjellegű üzemeltetés esetén pedig az üzemeltetés teljes időtartamára – kell előzetesen jogot szerezni a felhasználásra.
(6) Ha a felhasználó nem tesz eleget a (4) bekezdésben szabályozott bejelentési kötelezettségének és ennek következtében a közös jogkezelő szervezet csak az ellenőrzés során szerez tudomást a felhasználásról, a közös jogkezelő szervezet ellenőrzési költségeinek fedezésére az egyébként járó díjazáson felül költségátalányt kell fizetni, amelynek összege a fizetendő díj összegével egyezik meg.
A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
26. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
(2) A mű sugárzásának minősül a műhold útján történő sugárzás is, ha a sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül fogható. A műhold útján sugárzott műsor a nyilvánosság körében közvetlenül foghatónak minősül, ha a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt műsort hordozó jeleket juttatnak el a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Műhold útján történő sugárzás esetén a felhasználás helye az Európai Gazdasági Térségnek kizárólag az a tagállama, amelyből a rádió- vagy televízió-szervezet felelősségével és ellenőrzése alatt a műsort hordozó jeleket eljuttatják a műholdhoz, majd onnan a Földre megszakítatlan közvetítés útján azzal a céllal, hogy a jeleket a nyilvánosság vehesse. Arra a műhold útján történő sugárzásra, amelynek felhasználási helye az előző szabály alapján az Európai Gazdasági Térségen kívüli állam, a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK tanácsi irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Sugárzásnak minősül a kódolt sugárzás is, amely a nyilvánosság körében csak azt követően fogható közvetlenül, hogy a műsort hordozó jeleket – az eredeti rádió- vagy televízió-szervezettel kötött megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett eszközzel (kódoldóval) – arra alkalmassá tették. Az ilyen felhasználásért az eredeti rádió- vagy televízió-szervezet és a kódoldót alkalmazó, nyilvánossághoz közvetítő szervezet egyetemlegesen felel.
(4) A mű sugárzásának minősül az is, ha a sugárzott műsor jeleit a nyilvánossághoz közvetítő szervezet kódolja és a mű zavartalan érzékelése a nyilvánosság tagjai számára csak az e szervezettel kötött külön megállapodás alapján, a tőle vagy a hozzájárulásával mástól beszerzett kódoldóval lehetséges.
(5) Kódolt a sugárzás, ha a műsort hordozó jeleket bármilyen módon átalakítják, hogy a hozzáférést a nyilvánosság valamely szűkebb körére korlátozzák.
(6) Az ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítéshez a szerző külön engedélye szükséges. A felvétel minden egyes felhasználásáért díjazás jár.
(7) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon történő közvetítésére a sugárzásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét – másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon – a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
27. § (1) Az írók, a zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik, valamint a szakirodalmi művek és a nagyobb terjedelmű nem színpadra szánt szépirodalmi művek (pl. regények) felhasználása kivételével – a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval.
(2) Műhold útján történő sugárzás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha
a) a műsort ugyanaz a rádió- vagy televízió-szervezet egyidejűleg földi sugárzás útján is közvetíti a nyilvánossághoz, és
b) a szerző nem tett a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot.
(3) A zeneszerzők és a szövegírók képviseletében – a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik kivételével – a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a 26. §-ban szabályozott egyéb – az (1) és a (2) bekezdésben nem említett – felhasználások engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díjak mértékére vonatkozóan az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet köt szerződést a felhasználóval, kivéve, ha a szerző a 87. § (3) bekezdésében szabályozott nyilatkozatot tett.
28. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a sugárzással nyilvánossághoz közvetített művét sugárzással továbbközvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
(2) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy a rádió- vagy televízió-szervezet, illetve a saját műsort a nyilvánossághoz vezeték útján vagy másként közvetítő műsorában sugárzott, illetve közvetített művének sugárzással, vezeték útján vagy egyéb módon – az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával – a nyilvánossághoz történő egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítésére engedélyt adjon.
(3) A jogosultak a (2) bekezdésben meghatározott jogukat csak közös jogkezelés útján gyakorolhatják, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le. A díjakat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A továbbközvetítő szervezet a megállapított díjat az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek köteles befizetni.
(4) A befolyt díjaknak a költségek levonása után fennmaradó összegéből – ha az érintett közös jogkezelő szervezetek évente március 31-ig másként nem állapodnak meg – tizenhárom százalék a filmgyártókat, tizenkilenc százalék a filmalkotások mozgóképi alkotóit, három százalék a képzőművészeket, az iparművészeket és a fotóművészeti alkotások szerzőit, tizennégy százalék a filmírókat, tizenöt és fél százalék a zeneszerzőket és zeneszöveg-írókat, huszonhat és fél százalék az előadóművészeket, valamint kilenc százalék a hangfelvétel-előállítókat illeti meg.
(5) Az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezet a díjakból az általa a felosztást illetően nem képviselt műtípusok szerzőinek és szerzői jogi jogosultjainak, valamint az előadóművészeknek és a hangfelvétel-előállítóknak járó részt a jogosultak közös jogkezelő szervezeteinek utalja át.
(6) A magyar közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott, vezetéken vagy másként közvetített művek továbbközvetítéséért járó díjakat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapból kell megfizetni; erről az Alap kezelője gondoskodik.
Az átdolgozás joga
29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű
30. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alapján megszerzett vagyoni jogok a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén átszállnak a munkáltató jogutódjára.
(3) A szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.
(4) A szerző a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely e törvény alapján a felhasználás jogának átruházását követően is megilleti.
(5) Ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. A mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.
(6) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.
(7) A munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet.
A védelmi idő
31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
(2) A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
(5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.
(6) A filmalkotás védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben.
32. § A szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg azt, aki a védelmi idő vagy a 31. § (7) bekezdésében meghatározott időtartam lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet. E védelem időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év.
IV. FEJEZETA SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI
Általános szabályok
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
(3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.
(4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.
A szabad felhasználás esetei
34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
(2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
(3) A (2) bekezdésben említett átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.
(4) A mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges.
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
(3) Nem minősül szabad felhasználásnak – függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot számítógépen, illetve elektronikus adathordozóra.
(4) Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz vagy archiváláshoz szükséges,
b) nyilvános könyvtári ellátás vagy a 38. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználás céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről belső intézményi célra készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
(5) Könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelő, illetve a köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.
(6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső – a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli – időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.
(7) Szabad felhasználás a saját műsorának sugárzásához jogszerűen felhasználható műről a rádió- vagy televízió-szervezet által saját eszközeivel készített ideiglenes rögzítés. Ha a sugárzás engedélyezésére kötött szerződés másként nem rendelkezik, e rögzítést a rögzítés elkészítésének időpontjától számított három hónapon belül meg kell semmisíteni, illetve törölni kell. E rögzítések közül azonban azok a – külön törvényben meghatározott – rögzítések, amelyeknek rendkívüli dokumentációs értéke van, közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumban korlátlan ideig megőrizhetők.
(8) Az (1), a (4) és az (5), valamint a (7) bekezdésben szabályozott szabad felhasználási esetek nem érintik a 20-22. §-okban foglaltak alkalmazását.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges.
(2) Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők – ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt [26. § (8) bek.] is -, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni.
(3) Az audiovizuális médiaszolgáltatásban bármely képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás díszletként szabadon felhasználható. Ilyen felhasználás esetén a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
(4) A díszlet és jelmez céljára készült műveknek az audiovizuális médiaszolgáltatásban való felhasználásához a szerző engedélye és nevének feltüntetése szükséges.
(5) Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
38. § (1) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
e) vallási közösségek vallásos szertartásain és vallásos ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
(1a) Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, a művek előadhatók nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken.
(2) Jövedelemfokozás célját szolgálja a felhasználás, ha alkalmas arra, hogy a felhasználó (pl. üzlet, szórakozóhely) vevőkörét vagy látogatottságát növelje, vagy pedig, ha az üzlethelyiséget látogató vendégek vagy más fogyasztók szórakoztatását szolgálja. Jövedelemszerzésnek minősül különösen a belépődíj szedése, akkor is, ha egyéb elnevezés alatt történik. Díjazásnak minősül a fellépéssel kapcsolatban ténylegesen felmerült és indokolt költségeket meghaladó térítés is.
(4) Zártkörű a gazdálkodó szervezetek, továbbá a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő jogi személyek által kizárólag tagjaik, tisztségviselőik, munkavállalóik részére rendezett összejövetel is.
(5) A felhasználásra vonatkozó eltérő megállapodás hiányában a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak, iskolai oktatás célját szolgáló [33. § (4) bek.] intézmények, muzeális intézmények, levéltárak, valamint közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívumok gyűjteményeinek részét képező művek az ilyen intézmények helyiségeiben ezzel a céllal üzembe állított számítógépes terminálok képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljára a nyilvánosság egyes tagjai számára szabadon megjeleníthetők, és ennek érdekében – külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel – a nyilvánosság említett tagjaihoz szabadon közvetíthetők, ideértve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
39. § Az országos szakkönyvtárak a mű egyes példányait szabadon haszonkölcsönbe adhatják. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a szoftverre és a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
40. § A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok – a könyvtárközi kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül.
41. § (1) A mű nem üzletszerű felhasználása a szabad felhasználás körébe tartozik, ha az kizárólag a fogyatékos személyek – fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő – igényeinek kielégítését szolgálja, és nem haladja meg a cél által indokolt mértéket.
(2) Bírósági, továbbá közigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható.
(3) Az Országgyűlés törvényhozási feladata, valamint az ezzel összefüggő országgyűlési képviseleti feladatkörhöz tartozó tevékenységek ellátása céljából a mű e célnak megfelelő módon és mértékben szabadon felhasználható, ha a felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
IV/A. FEJEZETÁRVA MŰ FELHASZNÁLÁSA
Általános szabályok
41/A. § (1) Egy mű vagy szomszédos jogi teljesítmény (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: teljesítmény) akkor tekinthető árva műnek, ha jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik és a felkutatására az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, jóhiszeműen elvégzett jogosultkutatás nem vezetett eredményre.
(2) A jogosultkutatás során legalább az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben – az érintett mű vagy teljesítmény típusa szerint – meghatározott információforrásokat igénybe kell venni.
(3) A jogosultkutatást abban az országban kell elvégezni, amelyben a művet vagy teljesítményt először kiadták vagy – kiadás hiányában – először sugározták.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően, a filmalkotással vagy más audiovizuális művel kapcsolatos jogosultkutatást az előállító székhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti országban kell elvégezni.
(5) A 41/F. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a jogosultkutatást Magyarország területén kell elvégezni.
(6) Ha a jogosultkutatás során felmerül, hogy más országban is található lényeges információ a jogosultról, a kutatást az ebben az országban rendelkezésre álló ilyen információforrást is igénybe véve kell elvégezni.
(7) Ha egy műnek vagy teljesítménynek több jogosultja van, akik között van ismert és ismert helyen tartózkodó jogosult, a felhasználáshoz e jogosult engedélye is szükséges.
(8) Az árva műnek tekintett mű vagy teljesítmény jogosultja – a saját jogai tekintetében – bármikor megszüntetheti a mű vagy teljesítmény árva mű jogállását és a további felhasználást illetően gyakorolhatja jogait.
(9) Az e fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a felhasználás jogosítása közös jogkezelésbe tartozik.
Árva mű felhasználásának engedélyezése
41/B. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) kérelemre – a felhasználás módjához és mértékéhez igazodó díj megállapítása mellett – engedélyt ad az árva mű felhasználására. A felhasználási engedély legfeljebb öt évre szól, Magyarország területére terjed ki, nem kizárólagos, nem átruházható, további felhasználási engedély adására és a mű átdolgozására (29. §) nem jogosít.
(2) Az (1) bekezdésben említett díjat a jogosult személyének vagy tartózkodási helyének ismertté válását követően kell megfizetni, ha a felhasználás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. Ha a felhasználás közvetve vagy közvetlenül jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját szolgálja, a díjat a Hivatalnál letétbe kell helyezni. A díj letétbe helyezése a felhasználás megkezdésének feltétele.
(3) Ha a jogosult személye vagy tartózkodási helye a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, a Hivatal a jogosult, illetve a felhasználó kérelmére a felhasználási engedélyt a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjával kezdődő hatállyal visszavonja azzal, hogy a felhasználás a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napján meglévő mértékig, az engedély alapján még hátralévő időtartamig, de legfeljebb a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjától egy évig folytatható.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásának napjáig komoly előkészületeket tettek, azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek a jogosult személye vagy tartózkodási helye ismertté válásakor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(5) A jogosult a felhasználási engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig követelheti a felhasználótól az őt megillető díj, illetve – a díj letétbe helyezése esetén – a Hivataltól az ott javára letétbe helyezett díj megfizetését. Az öt év lejártát követően a Hivatal átutalja a díjat annak a közös jogkezelő szervezetnek, amely az árva mű egyéb felhasználását jogosítja, ilyen szervezet hiányában pedig a Nemzeti Kulturális Alapnak (a továbbiakban: NKA). Ha az árva mű egyéb felhasználásait több közös jogkezelő szervezet jogosítja, ezek a díjból egyenlő arányban részesülnek. Az NKA a hozzá átutalt jogdíjat a kulturális javak hozzáférhetővé tételére fordítja.
(6) Ha a jogosult a (3)-(5) bekezdés alapján a díj mértékét vitatja, ennek elbírálása – a szerzői jogi perekre irányadó szabályok szerint – bírósági útra tartozik.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(8) Az árva művek felhasználásának engedélyezésével kapcsolatos részletes szabályokat és a (7) bekezdés szerinti díj mértékét kormányrendelet állapítja meg.
41/C. § (1) A Hivatalnak a 41/B. §-ban szabályozott eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos – hivatalból vagy kérelemre történő – értesítésre vonatkoznak;
b) a Hivatal a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfél nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja;
c) nem alkalmazhatóak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a határozat közzétételére, az ügygondnokra, a költségmentességre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezései;
d) a Hivatal döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint az ügyészségről szóló törvény szerinti felhívás kibocsátásnak; a Hivatal határozatát, valamint azokat a végzéseit, amelyekkel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló fellebbezésnek van helye, a bíróság – a 41/D. §-ban foglaltak szerint – nemperes eljárásban vizsgálja felül;
e) nincs helye közmeghallgatásnak;
f) az eljárásban rövid szöveges üzenet útján nincs helye kapcsolattartásnak, elektronikus úton írásban csak a 41/E. §-ban meghatározott esetekben van helye kapcsolattartásnak.
(2) A Hivatal által hozott határozat felülvizsgálatát az ügyész is kérheti; az eljárás megindítására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik kizárólagos illetékességgel. A Hivatal a határozatát a Fővárosi Főügyészséggel is közli.
41/D. § (1) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (2) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(2) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) A 41/C. § (1) bekezdés d) pontja szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
(6) Ha a Hivatal döntésének felülvizsgálatát a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kézbesítésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(7) A Hivatal döntésének felülvizsgálatára irányuló eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
(8) A polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályaiban meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Hivatal döntésének meghozatalában részt vett,
b) az a) pontban említett személynek a polgári perrendtartásról szóló törvény általános – a bírák kizárására vonatkozó – szabályaiban megjelölt hozzátartozója.
(9) A (8) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és a szakértők kizárására is alkalmazni kell.
(10) A bírósági eljárásban félként a kérelmező vesz részt.
(11) Ha a Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
(12) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(13) Ha a Hivatal a (2) bekezdés vagy a 92/D. § (3) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatot tett, az eljáró tanács elnöke e nyilatkozatot írásban közli a féllel, illetve a felekkel.
(14) Ha az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet – kérésére – meg kell hallgatnia.
(15) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti.
(16) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek.
(17) A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz. A bíróság – az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével – jogszabálysértés megállapítása esetén a Hivatal döntését hatályon kívül helyezi és szükség esetén a Hivatalt új eljárásra kötelezi.
(18) Ha a kérelem bírósághoz való továbbítását követően a Hivatal a döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
41/E. § (1) Az árva mű felhasználására vonatkozó engedély megadására és a felhasználási engedély visszavonására irányuló kérelmet – a Hivatal által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával – elektronikus úton is be lehet nyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről a Hivatal – az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a kérelmezőnek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott, elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(4) Elektronikus beküldés esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelem az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a kérelmező részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(5) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bek> a nyilvánosság számára szabadon hozzáférhetővé teheti oly módon, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg;
b) digitalizálás, az a) pont szerinti hozzáférhetővé tétel, indexelés, katalogizálás, megőrzés vagy helyreállítás céljából szabadon többszörözheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az olyan
a) irodalmi művekre,
b) filmalkotásokra és más audiovizuális művekre,
c) hangfelvételekre, valamint
d) a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet által 2002. december 31-ig előállított és az archívumában található hangfelvételekre, filmalkotásokra és más audiovizuális művekre kell alkalmazni, amelyeket először az Európai Gazdasági Térség területén adtak ki vagy – kiadás hiányában – sugároztak.
Árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználása
41/F. § (1) A 38. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény és a közszolgálati médiaszolgáltató rádió- vagy televízió-szervezet (a továbbiakban együtt: kedvezményezett intézmény) a gyűjteménye vagy archívuma részét képező árva művet a közérdekű feladata teljesítése érdekében
a)(3) A kedvezményezett intézménynél a jogosult egyetértésével 2014. október 29. előtt elhelyezett, a (2) bekezdés szerinti olyan árva művet, amelyet nem adtak ki és nem sugároztak, a kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés alapján akkor használhatja fel, ha alapos okkal feltehető, hogy az ellen a jogosult nem tiltakozna.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat a (2)-(3) bekezdésben felsorolt művekbe vagy hangfelvételekbe foglalt vagy azok szerves részét képező művekre és teljesítményekre is alkalmazni kell.
41/G. § (1) A kedvezményezett intézmény köteles nyilvántartást vezetni az általa elvégzett jogosultkutatásról és a Hivatalnak elektronikus úton bejelenteni
a) a jogosultkutatás eredményét,
b) a felhasználással kapcsolatos adatokat,
c) az árva mű jogállásában bekövetkezett változást [41/A. § (8) bekezdés],
d) a vele való kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatokat haladéktalanul továbbítja a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak az általa vezetett nyilvánosan hozzáférhető egységes online nyilvántartásban történő rögzítés céljából.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban történő rögzítés a felhasználás megkezdésének feltétele.
41/H. § (1) Az Európai Gazdasági Térség valamely más tagállamában az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló, 2012. október 25-i 2012/28/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban árva műnek tekintett mű vagy hangfelvétel Magyarországon is árva műnek tekintendő. A 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva művet a kedvezményezett intézmény jogosultkutatás nélkül felhasználhatja a 41/F. § szerint, feltéve hogy az saját gyűjteménye vagy archívuma részét képezi. Ha a 41/G. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő árva műnek több jogosultja van, a 41/A. § (7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) A kedvezményezett intézmény az (1) bekezdés szerinti felhasználás esetén köteles a 41/G. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott információkat a Hivatalnak megküldeni.
41/I. § (1) Az árva mű jogosultjának a 41/A. § (8) bekezdése szerinti fellépése esetén a kedvezményezett intézmény az érintett árva mű felhasználását a jogosult engedélye alapján folytathatja.
(2) A jogosult a műve vagy teljesítménye 41/F. § szerinti felhasználása fejében megfelelő díjazást követelhet.
41/J. § A kedvezményezett intézmény a 41/F. § szerinti felhasználásokkal összefüggésben elért bevételeit kizárólag az ilyen felhasználások megvalósításával felmerülő költségei fedezésére fordíthatja.
41/K. § Az árva mű kedvezményezett intézmény által történő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat és a 41/I. § (2) bekezdése szerinti megfelelő díjazás feltételeit kormányrendelet állapítja meg.
V. FEJEZETA FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK
A felhasználási szerződések általános szabályai
42. § (1) Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.
(3) Ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.
43. § (1) A felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződés megkötése előtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerző és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerző felhasználó közötti szerződés eltérően rendelkezik.
(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.
(4) Jogszabály vagy a szerződés eltérő rendelkezése hiányában a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik.
(5) Ha a szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, az engedély a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik.
44. § (1) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.
(2) A szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra vonatkozó felhasználási engedély érvényesen nem adható. A felhasználásnak a szerződés megkötését követően kialakuló módszere nem tekinthető a szerződés megkötésekor még ismeretlen felhasználási módnak pusztán azért, mert a korábban is ismert felhasználási mód megvalósítását hatékonyabban, kedvezőbb feltételekkel vagy jobb minőségben teszi lehetővé.
45. § (1) A felhasználási szerződést – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – írásba kell foglalni.
(2) Nem kötelező a szerződés írásba foglalása napilapban vagy folyóiratban történő közzétételre kötött szerződés esetén.
(3) Ha a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon történő nyilvánossághoz közvetítést maga a szerző gyakorolja, a felhasználási szerződést írásba foglaltnak kell tekinteni, ha a műre a szerző elektronikus úton kötött és rögzített szerződéssel enged további felhasználást.
46. § (1) A felhasználó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte.
(2) A felhasználási engedély a felhasználó gazdálkodó szervezet megszűnése vagy szervezeti egységének kiválása esetén a szerző beleegyezése nélkül átszáll a jogutódra.
(3) Ha a felhasználó a szerző beleegyezése nélkül ruházza át a jogait, illetve ad további felhasználási engedélyt, vagy ha a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül száll át, a felhasználó és a jogszerző egyetemlegesen felelnek a felhasználási szerződés teljesítéséért.
47. § (1) A felhasználási engedély csak kifejezett kikötés esetén terjed ki a mű átdolgozására.
(2) A mű többszörözésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a művet kép- vagy hangfelvételen rögzítse, illetve, hogy azt számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra másolja.
(3) A mű terjesztésére adott engedély csak kifejezett kikötés esetén ad a felhasználónak jogot arra, hogy a műpéldányokat forgalomba hozatal céljából behozza az országba.
(4) A mű többszörözésére adott engedély – kétség esetén – kiterjed a többszörözött műpéldányok terjesztésére is. Ez nem vonatkozik a műpéldányoknak az országba forgalomba hozatal céljából történő behozatalára.
48. § A polgári jog általános szabályai szerint a bíróság akkor is módosíthatja a felhasználási szerződést, ha az a szerzőnek a felhasználás eredményéből való arányos részesedéshez fűződő lényeges jogos érdekét azért sérti, mert a mű felhasználása iránti igénynek a szerződéskötést követően bekövetkezett jelentős növekedése miatt feltűnően naggyá válik a felek szolgáltatásai közötti értékkülönbség.
49. § (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadásáról a felhasználó a mű átadásától számított két hónapon belül köteles nyilatkozni. Ha a művet a felhasználó kijavításra visszaadta, a határidő a kijavított mű átadásától számít. Ha a felhasználó az elfogadásra nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni.
(3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat.
(4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti meg.
50. § Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulása nélkül is végrehajthatja.
51. § (1) A szerző felmondhatja a kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerződést, ha
a) a felhasználó nem kezdi meg a mű felhasználását a szerződésben meghatározott vagy – ennek hiányában – az adott helyzetben általában elvárható időn belül; vagy
b) a felhasználó a szerződéssel megszerzett jogait nyilvánvalóan a szerződés céljának megvalósítására alkalmatlan módon vagy nem rendeltetésszerűen gyakorolja.
(2) Ha a felhasználási szerződést határozatlan vagy öt évnél hosszabb időtartamra kötötték, a szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogát csak a szerződés megkötésétől számított két év eltelte után gyakorolhatja.
(3) A felmondás jogát a szerző csak azt követően gyakorolhatja, hogy a teljesítésre a felhasználónak megfelelő határidőt szabott és az eredménytelenül telt el.
(4) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogáról a szerző előzetesen nem mondhat le; gyakorlását szerződéssel csak a szerződéskötést vagy – ha ez a későbbi – a mű átadását követő legfeljebb ötéves időtartamra lehet kizárni.
(5) Felmondás helyett a szerző – a felhasználásért fizetendő díj arányos csökkentése mellett – megszüntetheti az engedély kizárólagosságát.
52. § (1) Ha a felhasználási szerződést jövőben megalkotandó művekre úgy kötik meg, hogy a jövőbeli műveket csak fajtájuk vagy jellegük szerint jelölik meg, a szerződés megkötésétől számított öt év elteltével és azt követően újabb öt-öt év elteltével bármelyik fél hat hónapra felmondhatja a szerződést.
(2) A szerző az (1) bekezdésben szabályozott felmondási jogról előzetesen nem mondhat le.
53. § (1) Ha a szerző alapos okból visszavonja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét vagy a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását ilyen okból megtiltja, a felhasználási szerződést felmondhatja.
(2) A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a szerző adjon biztosítékot a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére.
(3) Ha a felhasználási szerződésnek az (1) bekezdésben szabályozott okból történő felmondását követően a szerző ismét hozzá kíván járulni a mű nyilvánosságra hozatalához vagy további felhasználásához, a korábbi felhasználót előfelhasználói jog illeti meg.
(4) Az előfelhasználási jogra az elővásárlási jogra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
54. § A felhasználási szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő elteltével vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor is, ha a védelmi idő eltelt.
55. § (1) A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a szerzői vagyoni jogok átruházására irányuló szerződésre, valamint – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – az előadóművészi teljesítmények felhasználására és az előadóművészi vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződésre is.
(2) Ha a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével a hangfelvétel-előállító vagy az ő engedélye alapján más személy nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben forgalomba hozatalra, vagy nem teszi a hangfelvételt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg, az előadóművész felmondhatja az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést.
(3) A (2) bekezdésben említett szerződés felmondásának joga akkor gyakorolható, ha a hangfelvétel-előállító az előadóművésznek a szerződés felmondására irányuló szándékáról szóló értesítését követő egy éven belül nem végzi el a (2) bekezdésben meghatározott mindkét felhasználási cselekményt.
(4) Az előadóművész a (2) bekezdésben szabályozott felmondási jogról nem mondhat le.
Kiadói szerződés
56. § (1) Kiadói szerződés alapján a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiadni, valamint forgalomba hozni és köteles a szerzőnek díjat fizetni.
(2) A kiadás joga – kétség esetén – a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozik. A szerződés alapján gyakorolható kiadási jog – a gyűjtemények, valamint a napilapok és folyóiratok számára készült művek kivételével – kizárólagos.
57. § (1) Irodalmi mű kiadásánál képek alkalmazásához a szerző beleegyezése szükséges.
(2) Ha a szerző beleegyezett abba, hogy művét képek alkalmazásával (illusztrációkkal) adják ki, az egyes képek felhasználásához való hozzájárulását csak alapos okból tagadhatja meg.
MÁSODIK RÉSZEGYES MŰFAJOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VI. FEJEZETA SZÁMÍTÓGÉPI PROGRAMALKOTÁS (SZOFTVER)
58. § (1) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell a szoftver csatlakozó felületének alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre is.
(2) A 4. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a szoftvernek az eredeti programnyelvétől eltérő programnyelvre történő átírására is.
(3) A szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(4) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftverre a 30. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
59. § (1) Eltérő megállapodás hiányában a szerző kizárólagos joga nem terjed ki a többszörözésre, az átdolgozásra, a feldolgozásra, a fordításra, a szoftver bármely más módosítására – ideértve a hiba kijavítását is -, valamint ezek eredményének többszörözésére annyiban, amennyiben e felhasználási cselekményeket a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban végzi.
(2) A felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha az a felhasználáshoz szükséges.
(3) Aki a szoftver valamely példányának felhasználására jogosult, a szerző engedélye nélkül is megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését, továbbá kipróbálhatja a szoftvert annak betáplálása, képernyőn való megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló elgondolást vagy elvet megismerje.
60. § (1) A szerző engedélye nem szükséges a kód olyan többszörözéséhez vagy fordításához, amely elengedhetetlen az önállóan megalkotott szoftvernek más szoftverekkel való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzése érdekében, feltéve, hogy
a) e felhasználási cselekményeket a jogszerű felhasználó vagy a szoftver példányának felhasználására jogosult más személy, vagy az ő megbízottjuk végzi;
b) az együttes működtetéshez szükséges információ az a) pontban említett személyek számára nem vált könnyen hozzáférhetővé;
c) e felhasználási cselekmények a szoftvernek azokra a részeire korlátozódnak, amelyek az együttes működtetés biztosításához szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása útján megszerzett információ
a) nem használható fel az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetésen kívüli célra;
b) mással nem közölhető, kivéve, ha az önállóan megalkotott szoftverrel való együttes működtetés ezt szükségessé teszi;
c) nem használható fel a kifejezési formájában lényegében hasonló másik szoftver kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, sem pedig a szerzői jog megsértésével járó bármely más cselekményhez.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) A 34. § (2) bekezdése és a 38. § (1) bekezdése a szoftverre nem alkalmazható. A 49. § (1) bekezdésében szabályozott határidő szoftver esetében négy hónap.
(5) Nem kötelező a szoftver felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása a szoftver műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VII. FEJEZETADATBÁZIS
60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez – számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon – egyedileg hozzá lehet férni.
(2) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell az adatbázis működtetéséhez, illetve tartalmának megismeréséhez szükséges dokumentációra is.
(3) Az adatbázisra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető tartalmú adatbázis előállításához vagy működtetéséhez felhasznált szoftverre.
61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
(2) Az adatbázisra vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók.
(3) A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként összeállított adatbázisra a 30. § (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.
62. § (1) Nem szükséges a szerző engedélye ahhoz, hogy a – gyűjteményes műnek minősülő – adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott cselekményekre a 33. § (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1) és a (2) bekezdésben foglaltaktól.
(5) Nem kötelező az adatbázis felhasználására vonatkozó szerződés írásba foglalása az adatbázis műpéldányának a kereskedelmi forgalomban történő megszerzése esetén.
VIII. FEJEZETA REKLÁMOZÁS CÉLJÁRA MEGRENDELT MŰ
63. § (1) A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó vagyoni jogok a felhasználóra átruházhatók.
(2) E vagyoni jogok átruházására irányuló szerződés létrejötte szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a felhasználás módja, mértéke, földrajzi területe, időtartama, a reklám hordozójának meghatározása, valamint a szerzőnek járó díjazás.
(3) E művekre a közös jogkezelés nem terjed ki.
(4) Előzetesen meglévő műnek reklámozás céljára történő felhasználása esetén a szerző és a felhasználó megállapodhatnak abban, hogy a művet – kizárólag az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazása és a reklámozásban történő felhasználás szempontjából – reklámozás céljára megrendelt műnek tekintik. E megállapodás a közös jogkezelő szervezettel szemben csak akkor válik hatályossá, ha arról a szerző a szervezetet írásban értesíti.
IX. FEJEZETFILMALKOTÁSOK ÉS MÁS AUDIOVIZUÁLIS MŰVEK
Általános szabályok
64. § (1) Filmalkotás az olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. Filmalkotásnak minősül különösen a filmszínházi vetítésre készült játékfilm, a televíziós film, a reklám- és a dokumentumfilm, valamint az animációs és az ismeretterjesztő film.
(2) A filmalkotás szerzői a film céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a film rendezője és mindazok, akik a film egészének kialakításához szintén alkotó módon járultak hozzá. E rendelkezés nem érinti a filmben felhasznált egyéb művek szerzőinek e törvényben biztosított jogait.
(3) A film előállítója (a továbbiakban: előállító) az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.
65. § (1) A filmalkotás akkor befejezett, ha végleges változatát a szerzők és az előállító ilyenként elfogadják. Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan.
(2) A befejezett film hozzáadással, elhagyással vagy kicseréléssel való módosításához vagy bármilyen más megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye szükséges.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok gyakorlásakor – a szerzők közötti eltérő megállapodás hiányában – a rendező képviseli a többi szerzőt.
(4) Az előállító – az (1)-(2) bekezdésben szabályozott jogok kivételével – a szerzők személyhez fűződő jogainak a védelmében is felléphet.
(5) A filmalkotásokra nem alkalmazhatók a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként megalkotott művekre vonatkozó általános szabályok (30. §).
A megfilmesítési szerződés
66. § (1) A filmalkotás létrehozására kötött szerződés (a továbbiakban: megfilmesítési szerződés) alapján a szerző – kivéve a szöveges vagy a szöveg nélküli zenemű szerzőjét – ellenkező kikötés hiányában átruházza az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.
(2) A felhasználás engedélyezésére vonatkozó jog átruházása nem terjedhet ki a 20. §-ban, a 23. § (3) és (6) bekezdésében, valamint a 28. §-ban szabályozott vagyoni jogokra.
(3) A szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg. A felhasználáshoz kapcsolódó bevételnek minősül az a támogatás is, amelyet az előállító a film megvalósításához kap. A díj megfizetésére az előállító köteles.
(4) Az előállító a szerződés alapján őt megillető jogokat más – akár belföldi, akár külföldi – természetes vagy jogi személlyel együttesen is gyakorolhatja.
(5) Az előállító évente legalább egyszer köteles a filmalkotás felhasználásához kapcsolódó bevételeiről a szerzőnek felhasználási módonként írásban elszámolni.
(6) Ha az előállító a mű elfogadásától számított négy éven belül a megfilmesítést nem kezdi meg, vagy megkezdi ugyan, de ésszerű határidőre nem fejezi be, a szerző felmondhatja a szerződést és arányos díj megfizetését követelheti. A szerzőt ilyen esetben a felvett előleg megilleti, a művel pedig szabadon rendelkezik.
(7) Ha a szerződést a film céljára jövőben megalkotandó műre kötik meg, az előállító köteles a mű átvételétől számított hat hónapon belül a szerzőt írásban értesíteni arról, hogy a művet elfogadja-e vagy annak kijavítását igényli. A mű kijavításra való visszaadása esetén a kijavítás elvégzésére megfelelő határidőt kell tűzni. A kijavított mű elfogadásáról az átvételtől számított három hónapon belül köteles az előállító nyilatkozni. A mű, illetőleg a kijavított mű elfogadására vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a művet elfogadottnak kell tekinteni.
(8) A szerző az előállítás befejezésétől számított tíz éven belül ugyanarra a műre csak az előállító hozzájárulásával köthet újabb megfilmesítési szerződést. Ez a korlátozás kiterjed a rajz- vagy bábfilmben szereplő jellegzetes alakra, valamint – a felek megállapodása esetén – a szerzőnek a film céljára készített és felhasznált művével azonos témájú másik művére is.
X. FEJEZETKÉPZŐMŰVÉSZETI, FOTÓMŰVÉSZETI, ÉPÍTÉSZETI, IPARMŰVÉSZETI ÉS IPARI TERVEZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK, MŰSZAKI LÉTESÍTMÉNYEK TERVEI
Személyhez fűződő jogok
67. § (1) A mű jogosulatlan megváltoztatásának minősül az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervének a szerző hozzájárulása nélkül történő olyan megváltoztatása, amely a külső megjelenést vagy a rendeltetésszerű használatot befolyásolja.
(2) A tervezőnek joga van meghatározni, hogy az épületen vagy a műszaki létesítményen a nevét és a tervezés idejét hol és hogyan tüntessék fel. E jogát azonban csak a tulajdonos, illetve a használó vagy az üzemeltető jogainak és törvényes érdekeinek indokolatlan vagy aránytalan sérelme nélkül gyakorolhatja.
(3) A szerző nevét abban az esetben kell a látképen feltüntetni, ha azon egy meghatározott képzőművészeti, építészeti, iparművészeti vagy ipari tervezőművészeti alkotás, vagy műszaki létesítmény bemutatása szerepel. Ilyen alkotások tudományos ismeretterjesztő előadás, illetőleg iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] történő felhasználásakor ugyancsak meg kell jelölni a szerzőt.
(4) Építészeti vagy műszaki alkotás tervének változatlan újabb felhasználása esetén csak az eredeti terv szerzőjét kell feltüntetni.
(5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
(6) A mű használója köteles tűrni, hogy a művet az arra jogosultak bemutassák és arról felvételeket készítsenek, ha ez méltányos érdekeit nem sérti.
A szabad felhasználás esetei
68. § (1) A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható.
(2) Tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára [33. § (4) bek.] képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint a fotóművészeti alkotás a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.
A kiállítás joga
69. § (1) A képzőművészeti, fotóművészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás tulajdonosa köteles a művet a szerzői jog gyakorlása végett időlegesen a szerző rendelkezésére bocsátani, ha ez méltányos érdekét nem sérti.
(2) Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás kiállításához a szerző beleegyezése szükséges. A közgyűjteményben őrzött mű kiállításához nincs szükség a szerző beleegyezésére és azért a szerzőt díjazás sem illeti meg.
(3) A mű kiállítása esetén a szerző nevét fel kell tüntetni.
A követő jog
70. § (1) Eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor szerzői díjat kell fizetni. E rendelkezést csak a műalkotás tulajdonjogának első – a szerző részéről történő – átruházását követően kell alkalmazni. E díjazásról nem lehet lemondani.
(2) E § alkalmazásában eredeti műalkotás a képzőművészeti alkotás (pl. kép, kollázs, festmény, rajz, metszet, nyomat, litográfia, szobrászati alkotás), az iparművészeti alkotás (pl. falikárpit, kerámia, üvegtárgy) és a fotóművészeti alkotás, feltéve, hogy azt maga a szerző készítette, vagy olyan másolat, amely eredetinek minősül. Eredetinek minősül a másolat, ha korlátozott számban a szerző maga készítette, vagy az ő irányításával készült. A sorszámmal, a szerző kézjegyével ellátott, vagy más alkalmas módon a szerző által megjelölt műpéldányt ilyen másolatnak kell tekinteni.
(3) E § alkalmazásában műkereskedőnek minősül a műalkotásokat forgalmazó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.
(4) A szerzői díj mértéke a műalkotás – adót és más köztartozást nem tartalmazó – pénzben kifejezett vagy kifejezhető ellenértékének (a továbbiakban: vételárának)
a) 4 százaléka a vételárnak az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó részében;
b) 3 százaléka a vételárnak az 50 000,01 és 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében;
c) 1 százaléka a vételárnak a 200 000,01 és 350 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében;
d) 0,5 százaléka a vételárnak a 350 000,01 és 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg közötti részében;
e) 0,25 százaléka a vételárnak az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeg feletti részében.
(5) A díj mértéke nem haladhatja meg a 12 500 eurónak megfelelő forintösszeget.
(6) A díjfizetési kötelezettség nem terjed ki az (1) bekezdésben szabályozott átruházásra, ha az adót és más köztartozást (pl. kulturális járulékot) nem tartalmazó vételár nem haladja meg az 5000 forintot.
(7) A forintösszeg számításánál a Magyar Nemzeti Banknak a szerződéskötés szerinti naptári negyedév első napján érvényes hivatalos devizaárfolyama irányadó.
(8) Ha muzeális intézmény nem műkereskedőtől szerzi meg az eredeti műalkotás tulajdonjogát, az (1) bekezdésben meghatározott szerzői díjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a muzeális intézmény működése jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(9) A szerzői díjat a műkereskedő fizeti meg a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. Ha a tulajdonjog átruházását eredményező ügyletben több műkereskedő működik közre, a műkereskedők a díj megfizetéséért egyetemlegesen felelnek. Ilyen esetben egymás között a kötelezettség a műkereskedők közül – ha eltérően nem állapodnak meg – az eladót terheli. Ha az ügyletben közreműködő műkereskedők közül egyik sem vesz részt eladóként az átruházásban, eltérő megállapodás hiányában a kötelezettség közülük a vevőt terheli.
(10) A műkereskedő a szerzői díjat negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig köteles megfizetni az adott negyedévben megkötött szerződések után a képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek. A szerzői díj megfizetésekor közölni kell a szerző nevét, hacsak az nem bizonyul lehetetlennek, valamint a mű címét, művenként a vételárat és a díj összegét. A közös jogkezelő szervezet a hozzá befolyt szerzői díjat az alkotás szerzőjének vagy jogutódjának fizeti ki.
(11) A közös jogkezelő szervezet a műkereskedőtől az (1) bekezdésben meghatározott átruházásra vonatkozó szerződés megkötésétől számított három évig követelheti mindazoknak az adatoknak a megadását, amelyek a díj beszedéséhez szükségesek.
(12) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell
a) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgára, továbbá
b) az Európai Gazdasági Térségen kívüli országok állampolgáraira is, feltéve, hogy a szerző, illetve jogutódja állampolgársága szerinti ország jogszabályai biztosítják a követő jogot az illető országban az Európai Gazdasági Térség tagállamaiból származó szerzők és jogutódjaik számára, vagy
c) arra a szerzőre, illetve jogutódjára, aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térség egyik tagállamának sem, de szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.
(13) A (12) bekezdés b) pontja tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó műalkotás esetében az igazságügyért felelős miniszter az Európai Bizottság által közzétett lista figyelembevételével adja ki a nyilatkozatot.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
71. § Az ipari termelés célját szolgáló ipari tervezőművészeti és a belsőépítészeti alkotás tekintetében:
a) jogszabály vagy szerződés a törvény rendelkezéseitől eltérően rendezheti a név feltüntetéséhez való jogot;
b) a felhasználót megilleti – a szerződésben meghatározott körben – a kizárólagos felhasználás és a változtatás joga, a változtatás előtt azonban a tervező művészt meg kell hallgatni;
c) a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a felhasználó az alkotást időhatárhoz kötötten vagy anélkül használja fel.
72. § Megrendelésre készült képmás tekintetében a szerzői jog gyakorlásához az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges.
HARMADIK RÉSZA SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK
XI. FEJEZETA SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGOK VÉDELME
Az előadóművészek védelme
73. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék;
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha az előadás, amelyet sugároznak vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is sugárzott előadás;
c) rögzített előadását többszörözzék;
d) rögzített előadását terjesszék;
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) Előadóművészek együttese esetében a közreműködők az (1) bekezdésben említett jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
(3) Ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék, a hozzájárulással – ellenkező kikötés hiányában – a film előállítójára [64. § (3) bek.] ruházza át az (1) bekezdésben említett vagyoni jogokat. Ez a rendelkezés nem érinti az előadóművészeknek a 20. § és a 28. § alapján fennálló díjigényét. A 23. § (6) bekezdését az előadóművészekre is megfelelően alkalmazni kell.
74. § (1) Az előadóművészt a 73. § (1) bekezdésében említett felhasználásokért – ha e törvény másként nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
(2) Az előadás sugárzás vagy a nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének [26. § (6) bek.] díjazására és a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jog gyakorlására a 27. § (3) bekezdésének rendelkezéseit az előadóművészek, illetve közös jogkezelő szervezetük esetében is megfelelően alkalmazni kell.
74/A. § (1) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés az előadóművész számára nem ismétlődő díjazásra biztosít jogot, az előadóművész a hangfelvétel-előállítótól éves kiegészítő díjazásra válik jogosulttá a hangfelvétel forgalomba hozatalát vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet közvetlenül követő minden egyes teljes év vonatkozásában. E díjról az előadóművész nem mondhat le. A jogosultak a kiegészítő díjazás tekintetében fennálló díjigényüket csak közös jogkezelés útján érvényesíthetik.
(2) A hangfelvétel-előállító az (1) bekezdésben meghatározott díjazás kifizetése céljából az ötvenedik év elteltével köteles a díjazás kifizetésének tárgyévét megelőző év során az érintett hangfelvétel többszörözéséből, terjesztéséből és hozzáférhetővé tételéből [76. § (1) bekezdés c) pont] keletkezett és költségekkel nem csökkentett bevétele 20%-ának megfelelő összeget a közös jogkezelő szervezetnek átutalni. A hangfelvétel-előállító köteles a kiegészítő díjazásra jogosult és közös jogkezelő szervezete részére a kiegészítő díjazás felosztásához szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződés alapján az előadóművész az előadás felhasználásából származó bevételekkel arányos ismétlődő díjazásra jogosult, az előadóművész a hangfelvétel forgalomba hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik évet követően díjazásra válik jogosulttá. E díjazás előlegfizetéssel vagy szerződésben meghatározott levonással történő csökkentésére irányuló rendelkezés semmis.
75. § (1) A 73. § (1) bekezdésében említett felhasználások esetén az előadóművészt megilleti az a személyhez fűződő jog, hogy nevét – a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon – feltüntessék. Előadóművészek együttese esetében ez a jog az együttes, valamint az együttes vezetője és a főbb közreműködők nevének feltüntetésére terjed ki.
(2) Az előadóművész személyhez fűződő jogát sérti előadásának mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, más olyan megváltoztatása vagy az előadással kapcsolatos más olyan visszaélés, amely az előadóművész becsületére vagy hírnevére sérelmes.
A hangfelvételek előállítóinak védelme
76. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a hangfelvétel előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a hangfelvételt
a) többszörözzék;
b) terjesszék;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) A hangfelvétel előállítóját az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény másképp nem rendelkezik – díjazás illeti meg.
77. § (1) Kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy arról készült másolatnak a sugárzásáért és bármilyen más módon történő nyilvánossághoz közvetítéséért a szerzői jogi védelem alatt álló művek felhasználásáért fizetendő díjon felül a felhasználónak további díjat kell fizetnie, amely – a jogosultak közötti eltérő megállapodás hiányában – fele-fele arányban illeti meg a hangfelvétel előállítóját és az előadóművészt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásakor a hangfelvételt kereskedelmi célból kiadottnak kell tekinteni, ha azt a 73. § (1) bekezdésének e) pontjában és a 76. § (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott módon teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. Az (1) bekezdésben és a 73. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a 28. § (2) bekezdésében szabályozott felhasználást is. Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában továbbá nyilvánossághoz való közvetítésnek kell tekinteni a hangfelvétel jelenlévők számára történő hozzáférhetővé tételét [24. § (2) bek. b) pont] is.
(3) A jogosultak díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78. § (1) A hangfelvétel forgalomba hozott példányainak nyilvános haszonkölcsönbe adásához, bérbeadásához – a hangfelvételben foglalt mű szerzőjének hozzájárulásán kívül – a hangfelvétel előállítójának, valamint – előadás hangfelvétele esetében – az előadóművésznek a hozzájárulása is szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználásért díjazás jár, amelyből a jogosultak – eltérő megállapodásuk hiányában – egyenlő arányban részesednek. A szerzők és az előadóművészek díjigényüket közös jogkezelő szervezeteik útján érvényesíthetik, díjukról csak a felosztás időpontját követő hatállyal, a rájuk jutó összeg erejéig mondhatnak le.
78/A. § Ha az előadóművész az előadása rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződést az 55. § (2)-(3) bekezdése alapján felmondja, a hangfelvétel-előállítónak a hangfelvételhez kapcsolódó valamennyi joga megszűnik.
79. § A hangfelvétel előállítóját megilleti az a jog, hogy nevét a hangfelvétel másolatain feltüntessék.
A rádió- és televízió-szervezetek védelme
80. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a rádió- vagy a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy műsorát
a) más rádió- vagy televízió-szervezetek, illetve vezeték útján a nyilvánossághoz történő közvetítést végzők sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék;
b) rögzítsék;
c) rögzítés után többszörözzék, ha a rögzítés hozzájárulása nélkül készült, vagy ha a rögzítés a 83. § (2) bekezdése alapján készült, és a többszörözés más célra készül, mint amelyre a 83. § (2) bekezdése vonatkozik.
d) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a televízió-szervezet hozzájárulása szükséges ahhoz is, hogy műsorát a közönség részére közvetítsék olyan helyiségben, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a közönség számára.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – díjazás jár.
(4) Saját műsornak a nyilvánossághoz vezeték útján történő közvetítése [26. § (7) bek.] esetén az (1)-(3) bekezdéseket megfelelően alkalmazni kell.
81. § A 80. §-ban említett felhasználások esetén a rádió- vagy televízió-szervezetet, illetve a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőt megilleti az a jog, hogy nevét feltüntessék.
A filmek előállítóinak védelme
82. § (1) A film előállítójának [64. § (3) bek.] hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a filmet
a) többszörözzék;
b) terjesszék, ideértve a nyilvánosság részére történő haszonkölcsönbe adást is;
c) vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – díjazás jár.
(3) A 2. §-t megfelelően alkalmazni kell a film előállítójának védelmére is.
A szerzői jog és a szomszédos jogok viszonya
83. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok védelme nem befolyásolhatja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
(2) Nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, amelyekben a törvény a szerzői jogi védelem alatt álló alkotás felhasználásához sem kívánja meg a szerző hozzájárulását. Ha e törvény szerint a szomszédos jogi jogosultnak a felhasználásért díjazás jár, a 16. § (4)-(5) bekezdésének első mondatában a díjazás arányos mértékére vonatkozó rendelkezést a szomszédos jogi jogosultak esetében is alkalmazni kell.
A védelmi idő
84. § (1) Az e fejezetben szabályozott teljesítmények – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a következő időtartamokban részesülnek védelemben:
a) a nem rögzített előadások az előadás megtartását követő év első napjától számított ötven évig;
b) a nem hangfelvételben rögzített előadások a felvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított ötven évig vagy a felvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a felvételt;
c) a hangfelvételben rögzített előadások a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
d) a hangfelvételek a hangfelvétel első forgalomba hozatalát követő év első napjától számított hetven évig vagy a hangfelvétel elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a hangfelvételt;
e) a sugárzott műsorok vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz átvitt saját műsorok az első sugárzást vagy átvitelt követő év első napjától számított ötven évig;
f) a filmek az első forgalomba hozatalt követő év első napjától számított ötven évig, vagy a film elkészítését követő év első napjától számított ötven évig, ha ezalatt nem hozták forgalomba a filmet.
(2) Az (1) bekezdés b) és f) pontjában szabályozott ötvenéves időtartamot, valamint c) pontjában szabályozott hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a teljesítményt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de a nyilvánossághoz közvetítésére sor került, vagy a nyilvánossághoz közvetítés megelőzi a forgalomba hozatalt. Hangfelvételek esetében [(1) bekezdés d) pont] a hetvenéves időtartamot az első ízben a nyilvánossághoz történő közvetítést követő év első napjától kell számítani, ha a hangfelvételt az elkészítésétől számított ötven év alatt nem hozták forgalomba, de ezalatt a nyilvánossághoz közvetítették.
XI/A. FEJEZETAZ ADATBÁZISOK ELŐÁLLÍTÓINAK VÉDELME
84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
b) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy – a 26. § (8) bekezdésében szabályozott módon – a nyilvánossághoz való közvetítéssel (a továbbiakban: újrahasznosítás).
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett terjesztésen a terjesztés következő eseteit kell érteni: adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatal, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatal és bérbeadás. A 23. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az adatbázis előállítójának jogaira is.
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott felhasználásokért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – díjazás jár.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok az adatbázis előállítójaként azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illetik meg, aki vagy amely saját nevében és kockázatára kezdeményezte az adatbázis előállítását, gondoskodva az ehhez szükséges ráfordításokról.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi – vagy bármilyen más jogi – védelemben.
(8) Az adatbázis előállítójának jogai nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyes elemeire vonatkozó egyéb jogokat.
(9) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg az adatbázis előállítóját, ha
a) az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára vagy szokásos tartózkodási helye az Európai Gazdasági Térség területén van;
b) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamelyik tagállamának jogszabályaival összhangban vettek nyilvántartásba, és a létesítő okiratban megjelölt székhelye, a központi ügyvezetésének helye vagy az üzleti tevékenységének fő helye az Európai Gazdasági Térség területén van.
(10) A (9) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben az e törvényben meghatározott védelem akkor illeti meg azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot, amelynek csak a létesítő okiratban megjelölt székhelye van az Európai Gazdasági Térség területén, ha működése ténylegesen és folyamatosan kapcsolódik valamelyik tagállam gazdaságához.
84/B. § (1) Nem szükséges az adatbázis előállítójának hozzájárulása ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy az adatbázis tartalmának jelentéktelen részét – akár ismételten és rendszeresen is – kimásolja, illetve újrahasznosítsa.
(2) Ha csak az adatbázis valamely részének felhasználására szereztek jogot, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az adatbázis e részére kell alkalmazni.
(3) A nyilvánosságra hozott adatbázist jogszerűen felhasználó személy sem végezhet olyan cselekményeket, amelyek sérelmesek az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítják az előállító jogos érdekeit.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az adatbázisba felvett egyes művek szerzőinek jogait, illetve az adatbázis tartalmának egyéb elemeire vonatkozó szomszédos jogokat.
(5) Semmis a felhasználási szerződésnek az a kikötése, amely eltér az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól.
84/C. § (1) Magáncélra bárki kimásolhatja az adatbázis tartalmának jelentős részét is, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik a számítástechnikai eszközökkel működtetett adatbázisra.
(2) A forrás megjelölésével iskolai oktatás vagy tudományos kutatás céljára – a célnak megfelelő módon és mértékig – az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.
(3) Bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban bizonyítás céljára az adatbázis tartalmának jelentős része is kimásolható vagy újrahasznosítható, a célnak megfelelő módon és mértékig.
(4) A szabad felhasználásnak az (1)-(3) bekezdésben szabályozott eseteire a 33. §-t megfelelően alkalmazni kell.
84/D. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogok a következő időtartamban részesülnek védelemben: az adatbázis első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított tizenöt évig, illetve az adatbázis elkészítését követő év első napjától számított tizenöt évig, ha ezalatt nem hozták nyilvánosságra az adatbázist.
(2) Az adatbázisnak az (1) bekezdés szerint számított védelmi ideje újra kezdődik, ha az adatbázis tartalmát jelentősen megváltoztatják úgy, hogy annak eredményeként a megváltoztatott adatbázis önállóan is jelentős ráfordítással előállítottnak számít. Az adatbázis tartalmának jelentős megváltoztatása eredhet az egymást követő bővítések, elhagyások és módosítások halmozódásából is.
84/E. § (1) Az e fejezetben szabályozott jogokra a 83. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha e törvény szerint az adatbázis előállítójának díjazás jár, a 16. § (4) bekezdésének első mondatában foglalt – a díjazás arányos mértékére vonatkozó – rendelkezést az adatbázis előállítója esetében is alkalmazni kell.
(3) Ahol más jogszabály szomszédos jogot vagy szomszédos jogokat említ, azon – a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, illetve a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály kivételével – az adatbázis előállítójának jogát vagy jogait is érteni kell.
NEGYEDIK RÉSZKÖZÖS JOGKEZELÉS ÉS A JOGSÉRTÉS KÖVETKEZMÉNYEI
XII. FEJEZETA SZERZŐI JOGOK ÉS A SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK KÖZÖS KEZELÉSE
Közös jogkezelés
85. § Közös jogkezelés a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt a törvény írja elő vagy az a jogosultak elhatározásán alapul. A közös jogkezelés körében e szervezet a felhasználás engedélyezése vagy a díjigény [16. § (5) bek.] érvényesítése érdekében megállapítja a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit, figyelemmel kíséri a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását, beszedi és felosztja vagy felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja a jogdíjakat, valamint fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.
A közös jogkezelés általános szabályai
86. § (1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.
(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységet. Más személynek vagy szervezetnek történő díjfizetés, illetve más személlyel vagy szervezettel történő megállapodás az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében nyilvántartásba vett szervezet és az általa képviselt jogosultak irányában nem hatályos, és nem mentesít a szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól.
87. § (1) Ha valamely jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére egy közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és ez a közös jogkezelő szervezet valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít, a felhasználó jogosult a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult – e törvény előírása vagy a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó – azonos műfajú műveinek vagy kapcsolódó jogi teljesítményeinek felhasználására is, az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés). Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, e rendelkezést – azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel – a 92/E. § (3) bekezdésében említett megállapodás szerint kell alkalmazni.
(2) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik közös jogkezelő szervezet sem képvisel, a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről. A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár, a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki – az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően – kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek, amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani. E kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és – szükség esetén – hivatalból megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó adatokat.
(3) Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett írásbeli nyilatkozatában előzetesen tiltakozik művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen. A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt több mint három hónappal a naptári év vége előtt, a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg. A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének érvényesítésére több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, a közös jogkezelő szervezeteknek a díjszabás megállapításáról és a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk. A megállapodás tartalmáról a 92/E. § (3) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatást adni. Megállapodás hiányában a Hivatal a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.
(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása szerint az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos – engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre. Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző szervezetet említ.
88. § (1) A közös jogkezelő szervezetet a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok gyakorlása és bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni. Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.
(2) A közös jogkezelés útján érvényesített díjigényekkel, valamint a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig a közös jogkezelő szervezet rendelkezik.
(3) A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként előírhatja, hogy a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről. E rendelkezés nyilvános előadás esetén csak az élő előadásra [24. § (2) bek. a) pont] alkalmazható.
(4) A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése (19. §) kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a felhasznált művek, illetve szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.
(5) A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére – költségtérítés ellenében – írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy a felhasználó által egyedileg megjelölt mű, illetve szomszédos jogi teljesítmény védelemben részesül-e.
A közös jogkezelő szervezet működése és gazdálkodása
89. § (1) Az általa kezelt vagyoni jogok körében a közös jogkezelő szervezetnek közvetlenül el kell látnia legalább a következő közös jogkezelési tevékenységeket:
a) a jogdíjak és a felhasználás egyéb feltételeinek megállapítása – vagy az abban való részvétel – és
b) a jogdíjak felosztása az érintett jogosultak között, vagy a jogdíjak beszedése és felosztás céljára más közös jogkezelő szervezetnek történő átadása.
(2) A közös jogkezelő szervezet köteles adatbázist fenntartani az általa végzett közös jogkezelés alá tartozó bel- és külföldi művekről, kapcsolódó jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról.
(3) A közös jogkezelő szervezet saját honlapján köteles közzétenni:
a) alapszabályát,
b) szervezeti és működési szabályzatát,
c) tagsági szabályzatát,
d) az általa alkalmazott díjszabást (92/H. §),
e) felosztási szabályzatát,
f) éves beszámolóját,
g) tagjainak és az általa képviselt jogosultak névsorát, valamint azoknak a szervezeteknek a megnevezését, amelyekkel képviseleti szerződést kötött.
h) a 20. § (4)-(5) bekezdésében, a 21. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (4) bekezdésében említett megállapodásait, ha vannak ilyen – hatályban lévő – megállapodásai.
(4) A közös jogkezelés vállalkozási tevékenységként nem végezhető. Ha a közös jogkezelő szervezet kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytat, annak eredményét – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – csak a közös jogkezelési tevékenység kezelési költségeinek csökkentésére használhatja fel.
(5) A közös jogkezelő szervezet a jogkezeléssel elért és az indokolt kezelési költséggel csökkentett bevételét felosztási szabályzata alapján felosztja az érintett jogosultak között, függetlenül attól, hogy azok tagjai-e vagy sem. A közös jogkezelésből származó bevétel más célra – a (8), (10) és (11a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem használható fel; a jogosultaknak felosztandó jogdíjból – jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló fizetési kötelezettség kivételével – levonásnak nincs helye.
(6) A kezelési költség indokolt, ha a közös jogkezelési tevékenység ellátásához szükséges, az érintett jogosultak számára hasznos, és a rendes és okszerű gazdálkodás során merült fel.
(7) Az érintett jogosultak közös jogkezelő szervezetének felosztás céljára átadott jogdíjból csak a felosztás indokolt kezelési költségei vonhatók le.
(8) A közös jogkezelő szervezet az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosultat megillető és emiatt fel nem osztható jogdíjakból, a tagdíjakból és a jogkezelésen kívüli tevékenységéből származó bevételét nem köteles teljes mértékben a jogosultak között felosztani, azt alapszabályával és legfőbb szervének eseti döntéseivel összhangban a (11) bekezdés szerint használhatja fel a jogosultak érdekét szolgáló egyéb – különösen szociális és kulturális – célokra (a továbbiakban: jogosultak érdekében történő felhasználás).
(9) A jogdíj csak akkor tekinthető fel nem oszthatónak amiatt, hogy a jogosult ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosult felkutatására az érintett mű- vagy teljesítménytípus és felhasználási mód figyelembevételével megtette az adott helyzetben tőle elvárható intézkedéseket és a jogosult felkutatása nem járt eredménnyel, valamint, ha a közös jogkezelő szervezet a jogosultat megillető díjat elkülönített számlára helyezte, és ettől számítva egy év eltelt anélkül, hogy a jogosult személye és tartózkodási helye ismertté vált volna. Az a jogdíj, amelyet más belföldi közös jogkezelő szervezetnek kell felosztás céljára átadni vagy – erről szóló képviseleti szerződés alapján – külföldi közös jogkezelő szervezetnek kell átutalni, nem tekinthető fel nem oszthatónak és ilyen címen nem használható fel az átadásra vagy átutalásra köteles közös jogkezelő szervezetnél.
(10) A közös jogkezelő szervezet felosztási szabályzata rendelkezhet arról, hogy a felosztható jogdíjak is felhasználhatók a jogosultak érdekében a (11) bekezdéssel összhangban.
(11) A (8) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 25%-a, a (10) bekezdésben meghatározott bevétel legfeljebb 10%-a használható fel a jogosultak érdekében; erről a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében esetileg dönt az alapszabályával és a felosztási szabályzat ilyen célú felhasználásra vonatkozó előírásaival (támogatási politika) összhangban. A legfőbb szerv döntése alapján a (10) bekezdésben meghatározott bevételből a jogosultak érdekében történő felhasználásra szánt összeg 70%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A támogatási politika kulturális célú felhasználásról szóló rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben meghatározott támogatási célokkal. A közös jogkezelő szervezet kulturális célra az NKA számára történő átadással, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvénnyel összhangban, a támogatási politika figyelembevételével használja fel a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott bevételeit. A közös jogkezelő szervezet a (8) és a (10) bekezdésben meghatározott – a tárgyévet megelőző – bevételeinek a kulturális célú felhasználásra szánt hányadát az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül adja át az NKA számára.
(11a) A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevétel 25%-át a jogosultak érdekében kulturális célra kell felhasználni. A 20. és 21. §-ban meghatározott díjakat megállapító közös jogkezelő szervezet köteles az e bekezdés szerinti összeget kulturális célra az éves beszámoló elfogadását követő 60 napon belül az NKA számára átadni. Az NKA az átvett összeget a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvényben foglalt támogatási célokra használja fel a 20. § (4)-(5) és 21. § (6) bekezdésben meghatározott jogosulti csoportok javára.
(11b) A (11a) bekezdés alkalmazását és az abban előírt átadási kötelezettséget nem érinti, ha a közös jogkezelő szervezet a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó bevételére is alkalmazza a (8), (10) és (11) bekezdést. A (11) bekezdésben meghatározott bevételi hányadok számítása során a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó teljes – a (11a) bekezdés szerint átadott összeggel nem csökkentett – bevételt kell figyelembe venni.
(12) A közös jogkezelő szervezet az üzemeltetési, fenntartási költségeit és az egyéb közvetett költségeit az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény előírása szerint osztja meg.
(13) A közös jogkezelő szervezet kettős könyvvitel vezetésére és a számvitelről szóló törvény szerinti éves – nem egyszerűsített – beszámoló készítésére köteles; beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia. A közös jogkezelő szervezet az eredménykimutatásában az egyéb, jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően köteles feltüntetni az adott üzleti évben:
a) felosztott és fel nem osztható jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként és vagyoni jogonként,
b) levont kezelési költség összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és jogcímenként,
c) a más közös jogkezelő szervezetnek felosztás céljára átadott jogdíjak összegét a művek vagy a teljesítmények fajtáiként, vagyoni jogonként és közös jogkezelő szervezetenként,
d) a (8) és (10) bekezdésekben foglalt bevételeknek a jogosultak érdekében történő felhasználását, megjelölve a támogatás nyújtásának időpontját, jogcímét, jogosultját, mértékét és egyéb lényeges feltételeit,
e) szerzett tagdíjbevételeit,
f) kapott támogatásait.
Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezetekről
90. § (1) A szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő közös jogkezelő szervezetekről a Hivatal nyilvántartást vezet.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása tartalmazza:
a) a közös jogkezelő szervezet nevét és címét, valamint képviselőjének nevét és címét,
b) a közös jogkezelő szervezet által végzett közös jogkezelési tevékenység meghatározását, feltüntetve az érintett vagyoni jogokat és a jogkezelési tevékenység típusát,
c) a közös jogkezeléssel érintett jogosulti csoport meghatározását,
d) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb – a közös jogkezelés céljainak megvalósításához szükséges – adatokat.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartását bárki megtekintheti, ahhoz a Hivatal a honlapján elektronikus hozzáférést biztosít. A nyilvántartásban szereplő vagy az onnan törölt adatok nyilvánosak. Ezekről az adatokról bárki feljegyzést készíthet vagy – díj ellenében – hitelesített kivonatot kérhet.
(5) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásának részeként a Hivatal hozzáférést biztosít a közös jogkezelő szervezet
a) alapszabályához,
b) szervezeti és működési szabályzatához,
c) tagsági szabályzatához,
d) által alkalmazott díjszabáshoz (92/H. §),
e) felosztási szabályzatához,
f) éves beszámolójához.
g) azon megállapodásaihoz, amelyeket a 20. § (4)-(5) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése, valamint a 28. § (4) bekezdése alapján kötött.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvétel feltételei
91. § (1) A nyilvántartásba közös jogkezelő szervezetként csak egyesület vehető fel.
(2) Közös jogkezelő egyesület különösen a következő művekkel, illetve teljesítményekkel kapcsolatos jogok kezelésére vehető nyilvántartásba:
a) irodalmi és zenei művek,
b) egyéb alkotóművészeti alkotások,
c) filmalkotások,
d) előadóművészi teljesítmények,
e) hangfelvételek,
f) filmelőállítói teljesítmények.
(3) A jogosultak önrendelkezési jogának érvényesítése és a jogkezelés hatékonyságának fokozása érdekében a (2) bekezdésben említett csoportosítástól el lehet térni, illetve a (2) bekezdésben említetteken kívüli jogok közös kezelésére alakult egyesület is nyilvántartásba vehető.
(4) A nyilvántartásba vett egyesület által végzett jogkezelési tevékenységre vonatkozó adatokat a Hivatal a nyilvántartásba vett egyesületek közötti megállapodás alapján módosítja, ha a nyilvántartásba vétel feltételei valamennyi érintett egyesületnél megvalósulnak az általuk végzett jogkezelési tevékenységnek a megállapodás szerinti módosítását követően is.
92. § (1) Az az egyesület vehető fel a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába,
a) amelyhez valamennyi érintett jogosult – megbízást adva az egyesületnek a közös jogkezelésre – csatlakozhat az alapszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli azáltal, hogy
ba) e jogosultak tagjai vagy hozzá csatlakozni kívánnak, vagy
bb) e jogosultak vele jogaik közös kezelésére egyedi megállapodást kötöttek, és
bc) az e jogosultak jogainak közös kezelését végző, a bel- és külföldi felhasználás szempontjából fontos külföldi szervezetekkel képviseleti szerződéseket kötött, vagy ilyen szerződések megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokkal rendelkezik;
c) amely az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt belföldi jogosultak jelentős részét is képviseli a ba)-bb) alpontjainak megfelelően.
d) amely – munkavállalói révén – rendelkezik a közös jogkezeléshez és a nemzetközi kapcsolattartáshoz szükséges, megfelelő szakismerettel és gyakorlattal;
e) amely felkészült a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére;
f) amelynek alapszabálya
fa) a közös jogkezelést az egyesület céljaként határozza meg,
fb) rendelkezik a 89. §-ban meghatározott működési és gazdálkodási követelmények teljesítéséről,
fc) legfőbb szervként a jogosultak taggyűlését, vagy az ilyen tagok által közvetlenül választott testületet határozza meg,
fd) rendelkezik arról, hogy az egyesülési jogról, a közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott hatáskörökön kívül a legfőbb szerv kizárólagos, nem átruházható hatáskörében dönt a támogatási politikát is tartalmazó felosztási szabályzat, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról, az éves költségvetés megállapításáról, valamint a számviteli beszámoló elfogadásáról.
(2) Annak megállapításakor, hogy az egyesület az érintett jogosultak jelentős részét képviseli-e, illetve, hogy több egyesület közül melyik képviseli az érintett jogosultak nagyobb részét, a jogosultak létszámát, műveik, illetve kapcsolódó jogi teljesítményeik felhasználási arányát és a jogdíjakból való részesedésük arányát egyaránt figyelembe kell venni.
(3) Az egyesületet a közös jogkezeléshez kapcsolódó adatok kezelésére felkészültnek kell tekinteni, ha fenn tudja tartani az általa képviselt jogosultak, illetve a közös jogkezelés körébe tartozó művek vagy kapcsolódó jogi teljesítmények, valamint a különböző felhasználások olyan adatbázisát, amely lehetővé teszi a jogdíjak felosztását és kifizetését a jogosultak számára.
(4) Ha ugyanazon jogosulti csoport ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére több vagy újabb – a nyilvántartásba vétel feltételeinek egyébként megfelelő – egyesület kéri nyilvántartásba vételét, több egyesület vagy az újabb egyesület akkor vehető nyilvántartásba a kötelező vagy egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében, ha ez a közös jogkezelés működőképességét és hatékonyságát – sem a jogosultak, sem a felhasználók, illetve a díj fizetésére kötelezettek oldalán – nem veszélyezteti.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltétel nem teljesül,
a) több egyesület közül azt kell nyilvántartásba venni, amelyik az (1) bekezdésben előírt feltételeket összességében a legjobban tudja megvalósítani;
b) az újabb egyesületet kell nyilvántartásba venni és a korábban nyilvántartásba vett egyesületet a nyilvántartásból törölni kell, ha az (1) bekezdésben előírt feltételeket az újabb egyesület összességében jobban meg tudja valósítani.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárások általános szabályai
92/A. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra és a közmeghallgatásra vonatkozó szabályait. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
92/B. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és az ügyfél elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával kell a beadványokat elektronikus úton benyújtani.
(3) Az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezéséről a Hivatal – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld az ügyfélnek.
(4) A Hivatal az elektronikus úton benyújtott beadvány megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.
(5) A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.
(6) Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az (5) bekezdés szerinti értesítés visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.
(7) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
(8) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokban tájékoztatás kérésének és teljesítésének rövid szöveges üzenet útján nincs helye.
92/C. § A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre és a jogkezelési tevékenységre vonatkozó bejegyzés módosítására irányuló kérelemért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amely a Hivatal bevétele.
92/D. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos ügyekben a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) A nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmet a döntés közlésétől számított harminc napon belül a Hivatalnál kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt – a (3) bekezdésben szabályozott eset kivételével – tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok irányadók.
(3) Ha a kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(5) Az 57/C. § (5)-(17) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell az (1) bekezdésben meghatározott döntések bírósági felülvizsgálatára is.
(6) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás
92/E. § (1) A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásába való felvételre irányuló eljárás kérelemre indul.
(2) A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek teljesítését igazoló iratokat. Az iratokban közölni kell az egyesület tagjainak, illetve az egyesülethez csatlakozni kívánó vagy azzal egyedi megállapodást kötő jogosultaknak az egyedi azonosításra alkalmas adatait, amelyek a tagok és jogosultak teljes nevét és lakcímét vagy székhelyét tartalmazzák.
(3) A 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítése – egyebek mellett – igazolható az érintett egyesületek arra kiterjedő megállapodásával, hogy a kötelező vagy egyébként kiterjesztett hatályú közös jogkezelés körében melyikük ad a felhasználónak engedélyt a felhasználásra, illetve érvényesít díjigényt azoknak a jogosultaknak a jogaival kapcsolatban, akiket egyikük sem képvisel. A kérelmező nyilvántartásba vételét e megállapodás jóváhagyásának is kell tekinteni, és annak tartalmáról a (4) bekezdés szerinti közleményben kell tájékoztatást adni.
(4) A Hivatal a nyilvántartásba vételt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi. A nyilvántartásban szereplő egyesületekről és az általuk végzett közös jogkezelési tevékenységekről a Hivatal a Hivatalos Értesítőben – szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – közleményt jelentet meg.
Törlés a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásából
92/F. § (1) A közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból kérelmére vagy hivatalból kell törölni.
(2) Hivatalból kell törölni az egyesületet a nyilvántartásból a 92/K. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben, valamint akkor, ha a bíróság az egyesületet vagy az általa ellátott tevékenységek közül a közös jogkezelést törli a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásából.
92/G. § (1) Ha a törvényben előírt közös jogkezelést végző közös jogkezelő egyesületet úgy törlik a nyilvántartásból, hogy nincs más olyan, nyilvántartásba vett egyesület, amely a törvényben előírt közös jogkezelést végezhetné, a Hivatal a honlapján és legalább két országos napilapban közzétett hirdetményében felhívja az érintett jogosultakat arra, hogy az általa kitűzött határidőn – de legfeljebb egy éven – belül kezdeményezzék egyesületük közös jogkezelő szervezetként való nyilvántartásba vételét.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig a jogdíjakat a törölt közös jogkezelő egyesület által alkalmazott díjszabás alapján kell megfizetni a Hivatal által a hirdetményben megjelölt módon. Ha az új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vételét a kitűzött határidőn belül kezdeményezik, és az egyesületet nyilvántartásba veszik, az így megfizetett jogdíjakat az új közös jogkezelő egyesület osztja fel, ellenkező esetben a Hivatal kijelöli azt a közös jogkezelő egyesületet, amely a befolyt jogdíjakat a határidő elteltét követően a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztja a jogosultak között.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett határidő elteltéig nem kezdeményezik a törvényben előírt közös jogkezelő egyesületként való nyilvántartásba vételt, azt mindaddig úgy kell tekinteni, hogy az érintett jogosultak a felhasználást egyedileg engedélyezhetik, ameddig az új közös jogkezelő egyesületet nyilvántartásba nem veszik.
(4) A közös jogkezelő egyesület a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés jogerőre emelkedéséig megfizetett jogdíjakat köteles az érintett jogosultak között a törlés időpontjában érvényes felosztási szabályzat alapján felosztani.
A közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyása
92/H. § (1) A közös jogkezelő egyesület abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosult, évente megállapítja és az e § szerinti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldi a Hivatalnak az egyes felhasználási módok tekintetében a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (a továbbiakban együtt: díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni.
(2) A díjszabást az egyenlő bánásmód követelményével összhangban, az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetése nélkül kell megállapítani és alkalmazni. A díj mértékének megállapításakor figyelembe kell venni az érintett felhasználás valamennyi lényeges körülményét. A díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban figyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület (102-105. §) eljárásában a felek között létrejött megállapodást.
(3) A díjszabást az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá a Hivatal javaslatára a (4)-(11) bekezdés szerint lefolytatott eljárást követően. A jóváhagyás a díjszabás alkalmazásának és a Hivatalos Értesítőben való nyilvánosságra hozatalának feltétele; nem zárja ki, illetve nem érinti azonban az egyéb jogszabályok érvényesülését a díjszabás tekintetében.
(4) A díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni. A 20. § (1) bekezdésében meghatározott díj megállapításához a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdek-képviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
(5) A Hivatal a díjszabásról annak kézhezvételét követően haladéktalanul véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdek-képviseleti szervezeteitől, valamint a kultúráért felelős minisztertől, továbbá – a nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően – a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől. A 20-21. §-ban meghatározott díj vonatkozásában a fizetésre kötelezettek és azok érdek-képviseleti szervezetei minősülnek felhasználónak, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezeteknek. A véleményezési eljárást a díjszabásnak a Hivatalhoz történő benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
(6) A Hivatal attól a jelentős felhasználótól és felhasználói érdek-képviseleti szervezettől köteles véleményt kérni, aki vagy amely véleményezési szándékát a Hivatalnak az adott évben a Hivatal honlapján a díjszabás benyújtását követően haladéktalanul e célból közzétett felhívása alapján, a felhívás közzétételétől számított tizenöt napon belül írásban bejelenti, és egyidejűleg benyújtja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(7) Jelentős felhasználó az a személy, aki az érintett közös jogkezelő egyesülethez intézett megkeresés alapján kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy a bejelentés évét megelőző naptári évben az általa fizetett jogdíj elérte az érintett díjszabás alapján vagy az érintett díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj 5%-át.
(8) Felhasználói érdek-képviseleti szervezet az a nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amely létesítő okirata szerinti tevékenységét országosan fejti ki, és tevékenysége kiterjed az érintett felhasználók érdekeinek a díjszabások véleményezése során történő képviseletére, továbbá a közös jogkezelő egyesület által az érdek-képviseleti szervezet megkeresésére kiadott nyilatkozattal igazolja, hogy az érdek-képviseleti szervezetnek tagja az adott díjszabással érintett felhasználók olyan köre, amely a bejelentés évét megelőző naptári évben az adott díjszabás alapján vagy az adott díjszabásban meghatározott valamely felhasználói csoport által megfizetett összes jogdíj legalább 10%-át megfizette.
(9) A közös jogkezelő egyesület a felhasználó vagy a felhasználói érdek-képviseleti szervezet megkeresésének beérkezését követően haladéktalanul kiadja a (7) vagy a (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot, és azt megküldi a megkereső felhasználónak, illetve érdek-képviseleti szervezetnek, továbbá a Hivatalnak.
(9a) Ha a 92. § (4) bekezdése alapján a Hivatal több közös jogkezelő szervezetet vesz nyilvántartásba, a később nyilvántartásba vett közös jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyására irányuló eljárásban jelentős felhasználónak és felhasználói érdek-képviseleti szervezetnek a korábban bejegyzett közös jogkezelő szervezet által az előző évben alkalmazott díjszabás tekintetében jelentősnek minősített felhasználókat és felhasználói érdek-képviseleti szervezeteket kell tekinteni. Az újabb jogkezelő szervezet díjszabásának első alkalommal történő jóváhagyásával kapcsolatos eljárásban nem kell csatolni a (7) vagy (8) bekezdés szerinti nyilatkozatot.
(10) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást akkor hagyja jóvá, ha az a szerzői jogi jogszabályokkal összhangban áll. Az igazságügyért felelős miniszter a jóváhagyásról a Hivatal javaslatának kézhezvételét követő harminc napon belül határozattal dönt. A miniszter csak a Kormány – általa kezdeményezett – döntése alapján hagy jóvá olyan díjszabást, amely a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmaz vagy a fizetésre kötelezett felhasználók körét bővíti. A miniszter határozata ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel emelkedik jogerőre.
(11) A díjszabást a közös jogkezelő egyesület a jóváhagyást követően a Hivatalos Értesítőben a saját nevében nyilvánosságra hozza. Ennek megtörténtéig az előző időszakra megállapított és jóváhagyott – a Hivatalos Értesítőben korábban nyilvánosságra hozott – díjszabást kell alkalmazni akkor is, ha az az időtartam, amelyre ez utóbbi díjszabást megállapították, időközben lejárt. E szabályokat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a bíróság a 92/J. § alapján az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyó határozatát jogerős határozattal hatályon kívül helyezi.
92/I. § (1) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárás nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.
(2) A díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban a miniszterek, a Hivatal és az eljárás többi résztvevője elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással. A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel, valamint a felhasználókkal és a felhasználói érdek-képviseleti szervezetekkel elektronikus úton tart kapcsolatot.
92/J. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyásról szóló határozatának felülvizsgálatát a díjszabás véleményezésére jogosult bármely szervezet és az érintett közös jogkezelő egyesület jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérheti, amely a kérelmet a közigazgatási nemperes eljárás szabályai alapján soron kívül bírálja el. A nemperes eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható. Ha a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és az igazságügyért felelős minisztert új eljárásra utasítja, az új eljárásban hozott határozat alapján fizetendő díj és a megsemmisített határozat alapján fizetendő díj közötti különbözettel el kell számolni.
(2) A határozat megtámadása esetén a bíróság azt a kérelmezőt, aki a határozattal érintett díjszabás alapján díjfizetésre lenne kötelezett, biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összege megegyezik a megtámadott határozattal jóváhagyott díjszabás alapján fizetendő díj mértékével, illetve annak vitatott vagy még meg nem fizetett részével, kivéve, ha a bíróság az eset összes körülményére figyelemmel annak csökkentéséről határoz.
(3) A szerződési feltételek tisztességtelensége miatti megtámadhatóság szempontjából a díjszabás nem minősül jogszabály által megállapítottnak, illetve olyannak, mint amelyet jogszabály előírásának megfelelően határoztak meg. A díjszabás bírósági megtámadása esetén a közös jogkezelő egyesület kérelmére a bíróság az ellenérdekű felet biztosíték adására kötelezheti. A biztosíték összegére a (2) bekezdés szabályai megfelelően alkalmazandók.
A közös jogkezelés felügyelete
92/K. § (1) A közös jogkezelési tevékenység felett gyakorolt felügyelet körében a Hivatal a hatósági ellenőrzés szabályai szerint évente, illetve szükség esetén ellenőrzi, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei a közös jogkezelő egyesületnél folyamatosan megvalósulnak-e, továbbá, hogy az alapszabály, a felosztási szabályzat és más belső szabályzat rendelkezései nem ütköznek-e a szerzői jogi jogszabályokba.
(2) Annak ellenőrzése során, hogy a közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelési tevékenységben érdekelt jogosultak jelentős részét képviseli-e, a nyilvántartásba vételt követő egy év elteltével figyelmen kívül kell hagyni a tagként való csatlakozásra irányuló nyilatkozatokat és a külföldi szervezettel való képviseleti szerződés megkötésére irányuló szándéknyilatkozatokat.
(3) A Hivatalnak a felügyelet ellátásához a közös jogkezelő egyesület megküldi
a) az alapszabályát,
b) a szervezeti és működési szabályzatát,
c) a tagsági szabályzatát,
d) az ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak névsorát,
e) a felosztási szabályzatát,
f) az éves beszámolóját,
g) a külföldi közös jogkezelő szervezetekkel kötött képviseleti szerződéseit.
(4) A közös jogkezelő egyesület a legfőbb szerv összehívásáról a Hivatalt előzetesen – a tagok értesítésével egyidejűleg – írásban, a napirend és a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódó iratok megküldésével tájékoztatja és a Hivatal képviselőjét az ülésre, a felügyelet ellátásával összefüggő napirendi pontok megtárgyalására meghívja.
(5) A Hivatal a felügyelet ellátásához szükséges adatok közlése érdekében nyilatkozattételre hívhatja fel a közös jogkezelő egyesületet. A Hivatal a felügyeleti eljárásban szakértői véleményt kérhet vagy szakértőt hallgathat meg.
(6) A Hivatal a felügyelet körében – ha a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek hiányát vagy az (1) bekezdésben említett jogszabályok megsértését észleli – megteszi a következő intézkedéseket:
a) a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívja a közös jogkezelő egyesület ügyintéző és képviseleti szervét a nyilvántartásba vétel feltételeinek, illetve a szerzői jogi jogszabályoknak megfelelő működés helyreállítására, és erre megfelelő határidőt tűz;
b) megkeresi az ügyészséget az egyesület törvényességi felügyelete körében meghozható intézkedések megtétele céljából;
c) felügyeleti bírságot szabhat ki, ha az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el;
d) törli a közös jogkezelő egyesületet a nyilvántartásból, és ezt a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, ha
da) a törvényességi felügyeleti intézkedés nem jár eredménnyel, illetve nem várható tőle eredmény,
db) az a) pontban említett határidő eredménytelenül telt el és a felügyeleti bírság kiszabásától sem várható eredmény, vagy
dc) a felügyeleti bírság – egyszeri vagy ismételt – kiszabása nem járt eredménnyel.
(7) Ha az igazságügyért felelős miniszter a közös jogkezelő egyesületek díjszabásaival kapcsolatos feladata körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez. Ha az NKA elnöke vagy alelnöke a közös jogkezelő egyesületek jogdíj- és más bevételeinek kulturális célra történő felhasználásával kapcsolatos feladata [89. § (11) és (11a) bekezdés] körében az (1) bekezdésben meghatározott jogszabályok megsértését észleli, a Hivatalnál felügyeleti intézkedést kezdeményez.
92/L. § (1) A felügyeleti bírság összegét az eset összes körülményére – különösen a jogsértő magatartás súlyára, ismétlődésére, a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, valamint a hatékonyság követelményére és az arányosság elvére – figyelemmel kell meghatározni. A felügyeleti bírság mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző évre számított felügyeleti díj összegének ötszörösét.
(2) A bírságot az azt kiszabó végzés közlésétől számított tizenötödik napig kell megfizetni.
(3) A határidőben meg nem fizetett bírság után az adózás rendjéről szóló törvény szerint kell késedelmi pótlékot fizetni.
(4) A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani.
92/M. § (1) A Hivatal által a közös jogkezelés felett gyakorolt felügyelettel összefüggésben felmerült költségek fedezése érdekében a közös jogkezelő egyesületek a Hivatal javára évente felügyeleti díjat kötelesek fizetni.
(2) A felügyeleti díj mértéke a közös jogkezelő egyesület előző évi nettó bevételének 0,3%-a. A felügyeleti díjat a második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni. Új közös jogkezelő egyesület nyilvántartásba vétele esetén a nyilvántartásba vétel évében a felügyeleti díj mértéke a tervezett nettó bevétel 0,3%-a. Ebben az esetben a felügyeleti díjat a tárgyévet követő második naptári negyedév utolsó napjáig kell megfizetni.
92/N. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(2) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek az ügygondnokra, a közmeghallgatásra, az ellenőrzési terv és ellenőrzési jelentés készítésére, a helyszíni ellenőrzést megelőző értesítésre vonatkozó, valamint azokat a rendelkezéseit, amelyek az eljárás megindításával és az első kapcsolatfelvétellel összefüggő – hivatalból történő – értesítésre és figyelemfelhívásra, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat közzétételére, továbbá az ellenőrzés céljából vezetett nyilvántartásra vonatkoznak. Ezekben az eljárásokban a Hivatal döntése ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi felhívásnak.
(3) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.
92/O. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos eljárásokban a Hivatal és a közös jogkezelő egyesületek elektronikus úton kötelesek kapcsolatot tartani egymással.
(2) A Hivatal a közös jogkezelő egyesületekkel a 92/B. § (2)-(8) bekezdésében foglaltakat alkalmazva tart elektronikus úton kapcsolatot.
92/P. § (1) A közös jogkezelő egyesületek felügyeletével kapcsolatos ügyekben a bíróság nemperes eljárásban vizsgálja felül
a) a Hivatal határozatát, továbbá
b) a Hivatalnak az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó, az eljárást felfüggesztő, az eljárási bírságot kiszabó végzését, valamint az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint önálló jogorvoslatnak van helye.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemperes eljárásra alkalmazni kell a 92/D. § (2)-(6) bekezdését.
(3) Az e § szerinti nemperes eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait – az e törvényben meghatározott és a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – kell alkalmazni.
XIII. FEJEZETA SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI
Polgári jogi jogkövetkezmények
94. § (1) Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben – az eset körülményeihez képest – a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését.
(2) A szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.
(3) A szerző az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, akinek szolgáltatásait a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették.
(4) A szerző az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott igényt azzal a személlyel szemben is támaszthatja, aki
a) kereskedelmi mértékben birtokolta a jogsértéssel érintett dolgokat;
b) kereskedelmi mértékben vette igénybe a jogsértéssel érintett szolgáltatásokat;
c) kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatást a jogsértés elkövetéséhez;
d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek állítása szerint közreműködött a jogsértéssel érintett dolgok előállításában és terjesztésében, illetve a jogsértéssel érintett szolgáltatások nyújtásában.
(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjainak alkalmazásában a cselekmények kereskedelmi mértékűek, ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy e cselekmények – közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi vagy más gazdasági előny szerzését szolgálják. Az ellenkező bizonyításáig nem minősülnek kereskedelmi mértékűnek a fogyasztó által jóhiszeműen végzett cselekmények.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja és a (4) bekezdés alapján a jogsértő, illetve a (4) bekezdésben meghatározott személy különösen a következő adatok szolgáltatására kötelezhető:
a) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevők, a jogsértéssel érintett dolgokat birtoklók, valamint a forgalmazásba bevonni kívánt vagy bevont nagy- és kiskereskedők neve és címe;
b) a jogsértéssel érintett dolgok, illetve szolgáltatások előállított, forgalmazott, illetve igénybe vett, valamint megrendelt mennyisége, továbbá az azokért adott, illetve kapott ellenérték.
(7) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti, hogy a lefoglalt, kereskedelmi forgalomból visszahívott, illetve onnan véglegesen kivont eszközöket, anyagokat, illetve dolgokat fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy – ha az nem lehetséges – semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti az eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletben határoz.
(8) A jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett dolgok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a jogsértő tulajdonában, de a tulajdonos a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna.
(9) A bíróság az (1) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a jogsértő költségére rendeli el, kivéve, ha az eset körülményei az ettől való eltérést indokolják. A kereskedelmi forgalomból való visszahívás, az onnan való végleges kivonás, illetve a megsemmisítés elrendelése tárgyában a bíróság a harmadik személyek érdekeinek figyelembevételével, valamint úgy dönt, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.
(10) A bíróság a szerző kérelmére elrendelheti a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát. A nyilvánosságra hozatal módjáról a bíróság dönt. Nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.
(11) Ha a jogosult a 35. § (8) bekezdésére figyelemmel az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján igényt érvényesít, a gazdagodás, illetve a kártérítés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a többszörözéshez igénybe vett kép-, illetve hanghordozót terhelő és megfizetett díj mértékét.
94/A. § (1) A szerzői jog megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést – az ellenkező valószínűsítéséig – a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a mű szerzői jogi védelem alatt áll, valamint, hogy ő a szerző, a szerző jogutóda vagy a mű olyan felhasználója, illetve a szerzői jogok közös kezelését végző olyan szervezet, amely jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a szerzői jog megsértésének megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(3) A szerzői jog megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, amelyet a bíróság nemperes eljárásban bírál el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a Pp. általános szabályai – a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a (7) bekezdésben foglaltak szerint a szerzői jog megsértése miatt a pert megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.
(4) A szerző – a jogsértés esetén támasztható polgári jogi igényeken felül – az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti a bíróságtól
a) biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és a jogsértés kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.];
b) a jogsértő kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak és iratainak közlésére, illetve bemutatására az a) pont szerinti biztosítási intézkedés elrendelése céljából;
c) biztosíték adását, ha ennek fejében – a jogsértés abbahagyásának követelése helyett – hozzájárul a feltételezett jogsértő cselekmények jogsértő általi folytatásához.
(5) A biztosíték letételét a (4) bekezdés c) pontja alapján a bíróság a szerző erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a szerző előterjesztett kérelmet a jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.
(6) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.
(7) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés tárgyában – a (4) és az (5) bekezdést is ideértve – hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(8) Ha a szerzői jog megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti
a) a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére;
b) kereskedelmi mértékű [94. § (5) bek.] jogsértés esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a birtokában lévő ilyen iratok bemutatására.
(9) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Ha a per még nem indult meg, az előzetes bizonyítást a szerző lakóhelye szerint illetékes törvényszéknél vagy annál a törvényszéknél lehet kérni, amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben folytatható le. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.
(10) A bíróság az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a szerző a pert a szerzői jog megsértése miatt nem indította meg az előzetes bizonyítást elrendelő határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az előzetes bizonyítás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(11) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés – ideértve a (4) és az (5) bekezdést is – elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.
(12) A bíróság az előzetes bizonyítás és – a (4) bekezdés c) pontját és az (5) bekezdést kivéve – az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(13) Ha a (4) bekezdés c) pontjában, az (5) bekezdésben és a (12) bekezdésben meghatározott esetekben a biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás, illetve az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, illetve az ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.
94/B. § (1) Az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, akinek a nevét ilyenként a művön a szokásos módon feltüntették.
(2) Ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett – közhitelesnek minősülő – önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja. A mű nyilvántartásba vételéért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) Ha a (2) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja. Ilyen magánokiratot a közös jogkezelő szervezet önként vállalt szolgáltatásként – alapszabályával összhangban – saját tagja számára, a tag kérésére állíthat ki.
(4) Ha a (3) bekezdés sem alkalmazható, az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
Védelem a műszaki intézkedések megkerülésével szemben
95. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.
(2) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni olyan eszköz, termék vagy alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére, eladására, bérbeadására, eladás vagy bérbeadás céljából történő reklámozására, kereskedelmi céllal való birtoklására, illetve olyan szolgáltatás nyújtására,
a) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy forgalmaznak;
b) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja; vagy
c) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában műszaki intézkedés minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza. A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás – különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus – útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik az 59. §-ban és a 60. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések alkalmazását. Szoftver esetében a (2) bekezdést csak olyan eszköz, termék vagy alkatrész forgalomba hozatalára vagy kereskedelmi céllal történő birtoklására kell alkalmazni, amelynek egyedüli szándékolt célja, hogy megkönnyítse a szoftver védelmére szolgáló műszaki megoldás engedély nélküli megkerülését vagy eltávolítását.
95/A. § (1) A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.], továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a 105/A. § alapján történő eljárást.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a művet szerződés alapján teszik úgy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg [26. § (8) bek., 73. § (1) bek. e) pont, 76. § (1) bek. c) pont, 80. § (1) bek. d) pont, 82. § (1) bek. c) pont].
A jogkezelési adatok védelme
96. § (1) A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a jogkezelési adat jogosulatlan eltávolítására vagy megváltoztatására, továbbá olyan művek jogosulatlan terjesztésére, terjesztés céljából történő behozatalára, sugárzására vagy a nyilvánossághoz másként történő közvetítésére, amelyekről eltávolították vagy amelyeken megváltoztatták a jogkezelési adatot, feltéve, hogy a felsorolt cselekmények bármelyikét elkövető személy tudja, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett e személynek tudnia kellene, hogy cselekményével lehetővé teszi, megkönnyíti vagy leplezi a szerzői jog megsértését, vagy mást arra indít.
(2) Jogkezelési adat a jogosultaktól származó minden olyan adat, amely a művet, a szerzőt vagy a műre vonatkozó jogok más jogosultját azonosítja, vagy a felhasználás feltételeiről tájékoztat, ideértve az ilyen adatokat megjelenítő számokat vagy jelzéseket is, feltéve, hogy az adatokat a mű példányához kapcsolják, illetve a mű nyilvánossághoz történő közvetítésével összefüggésben jelenítik meg.
A szerzői jog megsértésének vámjogi következményei
97. § A szerzői jog megsértése esetén a szerző – külön jogszabály rendelkezései szerint – követelheti a vámhatóság intézkedését a jogsértéssel érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozására.
Jogkövetkezmények felhasználási engedély esetén
98. § (1) A szerző vagyoni jogainak megsértése esetén a kizárólagos felhasználási engedélyt a 43. § (1) bekezdése alapján megszerző személy felhívhatja a szerzőt, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ha a szerző a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedik, a jogszerző saját nevében felléphet a jogsértés miatt.
(2) A nem kizárólagos felhasználási engedély esetében a jogszerző az (1) bekezdés szerint csak a felhasználási szerződés kifejezett rendelkezése alapján léphet fel.
A szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének következményei
99. § A 94-98. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a XI. és a XI/A. fejezet szabályainak megsértése esetén, illetve az e fejezetekben szabályozott jogokkal kapcsolatos műszaki intézkedések és jogkezelési adatok védelmére is. A XI/A. fejezet alkalmazásában a 95/A. § (1) bekezdésében meghatározott szabad felhasználási eseteken a 84/C. § (1) bekezdésben meghatározott – reprográfiával [21. § (1) bek.] történő – magáncélú másolást, valamint a 84/C. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott szabad felhasználási eseteket kell érteni.
ÖTÖDIK RÉSZVEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIV. FEJEZETJÁRULÉKFIZETÉS A VÉDELMI IDŐ ELTELTE UTÁN
100. § (1) A szerzői jogok védelmi idejének eltelte után az eredeti műalkotás tulajdonjogának műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházásakor járulékot kell fizetni.
(2) A járulék mértéke az adót és más köztartozást nem tartalmazó vételár négy százaléka. Az eredeti műalkotások körének és a vételár fogalmának meghatározására, valamint a járulék kötelezettjére, beszedésére és átutalására a 70. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a közös jogkezelő szervezet a megfizetett járulékot az alkotó tevékenység támogatására és az alkotóművészek szociális céljaira használja fel.
(3) Nem kell a járulékot megfizetni, ha az eredeti műalkotás tulajdonjogát muzeális intézmény szerzi meg vagy ilyen intézménytől szerzik meg.
(4) A közös jogkezelő szervezet a járulék címén befolyt összeget külön köteles kezelni és nyilvántartani.
(5) A közös jogkezelő egyesület a járulék összegéről, annak felhasználásáról a nyilvánosságot évente, a Hivatal hivatalos lapja útján tájékoztatja; az erre vonatkozó közleményét a tárgyévet követő év második negyedévének végéig köteles megküldeni a Hivatal részére.
XV. FEJEZETA SZERZŐI JOGI JOGVITÁK RENDEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK
Szerzői jogi szakértő testület
101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Hivatal mellett működő szakértő testülettől. A testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben ötéves időtartamra nevezi ki.
(3) A szerzői jogi szakértő testület felkérésre peren kívül is adhat szakvéleményt a felhasználási jog gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben.
(4) Ha bíróság vagy más hatóság kér szakvéleményt a szerzői jogi szakértő testülettől, az ügy érdemében hozott határozatról – egy példányának megküldésével – a testületet értesíteni kell.
(5) A testület szervezetének és működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
Egyeztető testület
102. § Ha a felhasználó és a jogosult között, vagy a felhasználók vagy érdekképviseleti szervezetük és a jogosultak közös jogkezelő egyesülete között nem jön létre megállapodás a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről, bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
103. § (1) Az egyeztető testület megalakítására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény II. fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület (101. §) tagjai közül kell kijelölni.
(2) Az egyeztető testület a szerzői jogi szakértő testületen belül működik.
104. § (1) Az egyeztető testület eljárásának célja, hogy a felek közötti megállapodás létrehozását elősegítse. A közös jogkezeléssel kapcsolatos vitában kezdeményezett egyeztető testületi eljárásról a testület haladéktalanul tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert, a kultúráért felelős minisztert és a Hivatalt.
(2) Ha a felek között nem jön létre megállapodás, az egyeztető testület javaslatot készít a megállapodás tartalmára, amelyet a felekkel írásban közöl.
(3) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított három hónapon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(4) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodást az annak hatálybalépésétől számított három hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja.
(5) A (4) bekezdésben említett eljárás a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik.
105. § (1) Az egyeztető testület eljárása során a feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy álláspontját előadhassa. Az egyeztető testület a feleket az eljárásban való részvételre, eljárási cselekmények lefolytatására nem kötelezheti, kivéve, ha a felek ebben megállapodnak. Egyebekben az egyeztető testület – a (2) bekezdésben említett szabályzat keretein belül – az eljárási szabályait, valamint a díjszabását maga állapítja meg.
(2) Az egyeztető testület eljárási szabályzatát a szerzői jogi szakértő testület dolgozza ki, és az igazságügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyást megelőzően be kell szerezni a Hivatal felügyeletét ellátó miniszternek, valamint a kultúráért felelős miniszternek a véleményét.
105/A. § (1) Ha a szabad felhasználás kedvezményezettje és a jogosult között nem jön létre megállapodás arról, hogy a szabad felhasználást a műszaki intézkedések megkerülésével szemben biztosított védelem (95. §) ellenére milyen feltételekkel teszik lehetővé (95/A. §), a felek bármelyike az egyeztető testülethez fordulhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezetei is megindíthatják. Ebben az esetben az egyeztető testület döntése alapján létrejött megállapodás hatálya – ellenkező kikötés hiányában – az érdek-képviseleti szervezetnek azokra a tagjaira terjed ki, akik egyben a szabad felhasználás kedvezményezettjei is.
(3) Az egyeztető testület megalakítására a 103. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az egyeztető testület tagjait a szerzői jogi szakértő testület elnöke jelöli ki, ha a felek az egyeztető testület tagjainak személyében – az eljárás megindításától számított nyolc napon belül – nem állapodnak meg.
(4) Az egyeztető testület eljárására a 104. § (1)-(2) bekezdéseit és a 105. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) A javasolt megállapodást a felek kifejezetten vagy hallgatólagosan elfogadhatják. Hallgatólagos elfogadásnak kell tekinteni, ha a megállapodási javaslatot a fél a kézbesítéstől számított harminc napon belül nem kifogásolja az egyeztető testületnél.
(6) Ha az egyeztető testület a 105. §-ban foglalt szabályok megsértésével járt el, a sérelmet szenvedett fél az egyeztető testület javaslata alapján létrejött megállapodást annak létrejöttétől számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
(7) Ha a megállapodás az (5) bekezdés alapján nem jött létre, a szabad felhasználás kedvezményezettje az (5) bekezdésben megállapított határidő lejártát követő 15 napon belül a bírósághoz fordulhat, és kérheti, hogy a bíróság kötelezze a jogosultat a szabad felhasználásnak a keresetben meghatározott feltételek szerinti lehetővé tételére.
(8) A (6) és a (7) bekezdésben meghatározott perindítás joga – az ott megjelölt határidőn belül – a kedvezményezettek érdek-képviseleti szervezeteit is megilleti azzal, hogy a jogerős érdemi határozat hatálya e szervezeteknek az e törvény értelmében kedvezményezett tagjaira terjed ki.
(9) Az e § alapján indított perekre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
(10) Az e § alapján létrejött megállapodás vagy jogerős határozat alapján végrehajtandó műszaki intézkedésre a 95. §-t megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy a műszaki intézkedés kielégíti a 95. § (3) bekezdésében foglalt feltételeket.
XVI. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jog más jogosultjai
106. § (1) Ahol e törvény szerzőt említ, azon megfelelően érteni kell a szerző jogutódját, illetve a szerzői jog más jogosultját is.
(2) Ha az elhunyt személy hagyatékához szerzői jog tartozik, a közjegyző a hagyatéki eljárás megindításáról értesíti az elhunyt személy műveivel kapcsolatban érintett közös jogkezelő szervezetet. Ha nem állapítható meg, hogy melyik az érintett közös jogkezelő szervezet vagy a művek nem tartoznak a közös jogkezelés körébe, az értesítést az irodalmi és a zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek kell küldeni.
(3) A hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadásáról a közjegyző kivonatos hagyatékátadó végzés, a bíróság pedig kivonatos jogerős ítélet egy példányának megküldésével – a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával – értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet.
(4) A kivonatos hagyatékátadó végzésre, illetőleg a kivonatos ítéletre a hagyatékátadó végzésre és az ítéletre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy azok csak a hagyatékhoz tartozó szerzői jog örökösnek történő átadására vonatkozó adatokat tartalmazhatják.
(5) A (3) bekezdésben említett kivonatos hagyatékátadó végzés és kivonatos ítélet a (4) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a „kivonat” minőség megjelölését, valamint azt, hogy az milyen célra használható fel.
(6) Az (5) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a végzés egyébként sem tartalmazna más rendelkezést, mint amit a (4) bekezdés előír.
(7) Az érintett közös jogkezelő szervezet köteles az örökösökről nyilvántartást vezetni, és abból a felhasználók számára a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között adatot szolgáltatni.
(8) Az (1)-(7) bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjaira és az e jogosultakat megillető jogokra.
106/A. § E törvénynek a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerkesztőinek és az adatbázisok előállítóinak szerzői, illetve a XI/A. fejezet szerinti védelmére vonatkozó rendelkezései nem érintik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok érvényesülését.
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
107. § (1) E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni.
(2) A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezéseket, valamint a 22. §-ának a reprográfiára szolgáló készülékkel kapcsolatos előírásait 2000. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(3) A 111. § (1)-(2) bekezdésével megállapított rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.
108. § (1) A 31. § rendelkezéseit alkalmazni kell olyan művekre is, amelyeknek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már lejárt.
(2) Az előadóművészeket, a hangfelvételek előállítóit, a rádió- és televízió-szervezeteket, valamint a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőket az e törvényben meghatározott jogok akkor is megilletik, ha a 84. §-ban – rájuk vonatkozóan – említett év végétől számított húsz év az 1994. évi VII. törvény hatálybalépéséig már eltelt.
(3) Ha a szerzői vagyoni jogok vagy a szerzői joggal szomszédos jogok védelmi ideje az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően lejárt, a lejárat és az e törvény hatálybalépése közötti időtartamban végzett felhasználás szabad felhasználásnak minősül, függetlenül attól, hogy e jogok újra védelemben részesülnek-e e törvény hatálybalépését követően.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhasználás e törvény hatálybalépését követően – a hangfelvételek esetében a hatálybalépésig már előállított műpéldányokra vonatkozóan – még további egy évig folytatható, de csak a hatálybalépéskor meglévő mértékben. A gazdasági tevékenység körében folytatott ilyen felhasználás jogát csak a jogosult gazdálkodó szervezettel vagy annak – a felhasználást folytató – szervezeti egységével együtt lehet átruházni. A törvény hatálybalépését követően is folytatott felhasználás ellenében a jogosultnak méltányos díjazás jár.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a felhasználásra e törvény kihirdetésének napjáig komoly előkészületeket tettek azzal, hogy ebben az esetben a felhasználást az előkészületnek az e törvény kihirdetésekor meglévő mértékéig lehet megkezdeni és folytatni.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott időtartamban végzett átdolgozást, feldolgozást vagy fordítást úgy kell tekinteni, mintha az a szerző hozzájárulásával készült volna.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott átdolgozás, feldolgozás és fordítás e törvény hatálybalépését követő felhasználása ellenében az alapul szolgáló műre vonatkozó szerzői jog jogosultjának méltányos díjazás jár.
(8) A (3) és a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján járó díjazással kapcsolatos viták bírósági útra tartoznak.
(9) Az 1994. évi VII. törvény hatálybalépését megelőzően kötött felhasználási szerződés alapján a teljes védelmi időre, illetve határozatlan időre megszerzett felhasználási jog e törvény hatálybalépését követően – a felhasználási szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően – újra megilleti a felhasználót, ha a szerzői jog vagy az azzal szomszédos jog e törvény szerint újra védelemben részesül.
108/A. § (1) A 31. § és a 84. § rendelkezéseit – a 2001. évi LXXVII. törvény 13. §-a (7) bekezdésének első mondatában szabályozott kivétellel – alkalmazni kell olyan művekre és szomszédos jogi teljesítményekre is, amelyek védelmi ideje az Európai Gazdasági Térség legalább egy tagállamában még nem járt le 1995. július 1-jéig.
(2) Az (1) bekezdésben említett művekre a 108. § (3)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény és e törvény hatálybalépésén, illetve kihirdetésén az (1) bekezdés alkalmazásában a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépését, illetve kihirdetését kell érteni.
109. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha az nem eredményezi az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések szerint számított védelmi idő megrövidülését. E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 31. § (6) bekezdését alkalmazni kell az olyan filmalkotásra is, amelynek védelmi ideje e törvény hatálybalépésekor már eltelt. A 108. § (3)-(9) bekezdését ilyen esetben is alkalmazni kell azzal, hogy az 1994. évi VII. törvény hatálybalépése helyett e törvény hatálybalépését kell érteni.
109/A. § E törvénynek a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvénnyel megállapított 90. § (2) és (4) bekezdését, valamint 93. § (4)-(6) bekezdését a 2011. január 1-jét követően indult díjszabás-jóváhagyási eljárásokban kell alkalmazni.
110. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 89. § (13) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2012. évre vonatkozó beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIII. törvénnyel megállapított 92. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítéséről a közös jogkezelő egyesület 2012. május 1-jéig köteles tájékoztatni a Hivatalt az alapszabály módosításának tudomásulvételéről szóló bírósági jogerős végzés, valamint az alapszabály megküldésével.
111. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel az adatbázis-előállítók védelmére vonatkozóan megállapított rendelkezéseit alkalmazni kell arra az adatbázisra is, amelyet 1982. december 31. és 2002. január 1. között készítettek el, feltéve, hogy 2002. január 1-jén az adatbázis megfelelt – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított – XI/A. fejezetben szabályozott védelem feltételeinek. Az ilyen adatbázis előállítójának jogai 2002. január 1-jétől kezdődően 2013. január 1-jéig részesülnek védelemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis felhasználására vonatkozóan az annak előállítójával 2002. január 1-jét megelőzően megkötött szerződés alapján végzett cselekményre e törvénynek a szerződés megkötésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni 2002. január 1-jét követően is.
(3) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 84. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni olyan hangfelvételre, amelynek a korábban hatályos rendelkezések szerint számított védelmi ideje már lejárt. E rendelkezés nem érinti a 108. § alkalmazását.
111/A. § E törvénynek az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – a 2004. május 1-jét megelőzően elvégzett cselekmények és az így szerzett jogok kivételével – mindazokra a művekre, szomszédos jogi és adatbázis-előállítói teljesítményekre alkalmazni kell, amelyek az Európai Unió tagállamainak jogszabályai szerint védelemben részesültek 2002. december 22-én, vagy amelyeket megilletett a védelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek alapján.
111/B. § E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CVIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit – az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre is figyelemmel – a 2006. január 1-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
111/C. § (1) E törvénynek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdését a 2009. február 1-jét követően adott felhasználási engedélyekre kell alkalmazni.
(2) A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat a 2010. december 31-ét követően kölcsönzött műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe adása után kell megfizetni. A szerzőt a 23/A. § alapján megillető díjat 2012-ben kell először felosztani a 23/A. § (4) bekezdése szerinti, 2011. január 1-jétől szolgáltatott adatok alapján.
111/D. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2)-(3) bekezdésében, 74/A. § (1)-(3) bekezdésében, 78/A. §-ban, valamint 84. § (1) bekezdés b)-d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre vonatkoznak, amelyek esetében a védelmi idő 84. § szerinti kezdő napjától számított ötven év 2013. november 1-jéig még nem telt el, valamint azon rögzített előadásokra és hangfelvételekre is, amelyek ezen időpont után születnek.
(2) Ha az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött szerződésben nincs egyértelmű utalás az ellenkezőjére, akkor a 2013. november 1. előtt kötött ilyen szerződés hatályosnak tekintendő azon időponton túl is, amikor az (1) bekezdés szerinti ötven év már eltelt.
(3) Az előadás rögzítésére vonatkozó, a hangfelvétel-előállítóval kötött, az előadóművészeket ismétlődő díjazásra jogosító azon szerződéseket [74/A. § (3) bekezdés], amelyeket 2013. november 1. előtt kötöttek, a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalát, vagy – ha erre nem kerül sor – a hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítését követő év első napjától számított ötvenedik év elteltével az előadóművész javára abban az esetben is módosítani lehet, ha ezt a lehetőséget a felek eredetileg kizárták. Ha a hangfelvétel-előállító és az előadóművész között nem jön létre megállapodás, akkor bármelyik fél a 103. § alapján létrehozott egyeztető testülethez fordulhat.
111/E. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozóegyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XVI. törvénnyel megállapított 55. § (2) bekezdésében szabályozott felmondási jog az e törvény hatálybalépése előtt kötött szerződések tekintetében is csak írásban gyakorolható.
111/F. § (1) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11) és (11b) bekezdésében foglaltakat az NKA számára 2014. január 1-jét követően átadott bevételekre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 89. § (11a) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013. évben beszedett bevételekre kell alkalmazni. A közös jogkezelő szervezet által a 20. és 21. §-ban meghatározott díjakból származó, 2013. évben beszedett bevételéből 2014. január 1-jét megelőzően az NKA részére kulturális célú felhasználásra átadott összeget a 89. § (11a) bekezdésében előírt átadási kötelezettség teljesítése során be kell számítani.
111/G. § E törvénynek a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CLIX. törvénnyel megállapított 41/F-41/K. §-át az olyan műre és hangfelvételre kell alkalmazni, amelyet 2014. október 29-én vagy azt követően e törvény szerint védelem illet meg.
Felhatalmazások
112. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a reprográfiára szolgáló készülékek körét – az érintett érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevételével – rendelettel meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel megállapítsa a szerzői jogi szakértő testület szervezetének és működésének részletes szabályait.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 38. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módját és feltételeit rendelettel meghatározza.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az árva mű felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat, a jogosultat megillető megfelelő díjazás feltételeit, a felhasználással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, visszatérítésének módját, továbbá az árva művek felhasználására vonatkozóan kiadott engedélyek nyilvántartásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közös jogkezelő szervezetek felügyeleti díjának kezelésére, nyilvántartására, felhasználására, megfizetése módjára, a felügyeleti díj mértéke kiszámításának módjára és a megfizetés elmulasztásának jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat,
b) a közös jogkezelő szervezetek díjszabásainak jóváhagyására irányuló eljárásokban elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokat.
(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, a kultúráért felelős miniszterrel egyetértésben a Hivatal által vezetett önkéntes műnyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat, valamint
b) a Hivatal elnöke véleményének kikérésével, az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben az önkéntes műnyilvántartással összefüggő eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját rendelettel megállapítsa.
(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének és visszatérítésének módját az adópolitikáért felelős miniszterrel, a kultúráért felelős miniszterrel és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke véleményének kikérésével rendeletben szabályozza.
(7) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy – az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben – az e törvény 23/A. §-ának (4) bekezdése alapján a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatok, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárak körét rendelettel megállapítsa.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
113. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/24/EK irányelve (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről;
b) a Tanács 93/83/EGK irányelve (1993. szeptember 27.) a műholdas műsorsugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó szerzői jogra és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra vonatkozó egyes szabályok összehangolásáról;
c) az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről;
d) az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban érvényesülő szerzői és kapcsolódó jogok egyes kérdésekben történő összehangolásáról;
e) az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról;
f) az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről;
g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/115/EK irányelve (2006. december 12.) a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joghoz kapcsolódó egyes jogokról;
h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/116/EK irányelve (2006. december 12.) a szerzői jog és egyes szomszédos jogok védelmi idejéről és az azt módosító 2011/77/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
i) a Bizottság 2006/585/EK ajánlása (2006. augusztus 24.) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetővé tételéről, valamint a digitális megőrzésről 6. (a) és (c) alpontja.
j) az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve (2012. október 25.) az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól.